A mi házunk

Az első kertéSZombat sikerén felbuzdulva kitűztük a második idejét is. Ezt is Szakács István vezeti, de mivel szakmunkát - szerinte - nem végez, ez a szombat az ő részéről is felajánlás. Az első udvarban maradt még bőven munka, amire az első alkalommal már nem volt idő. Hogy mit fogunk csinálni, arról István ír majd részletesen... és ha minden rendben, akkor azt a szombatot egy koncerttel és állófogadással fejezzük be - igazán remek program lenne...nem?

A következő levelet kaptam ma:

Kedves Lakók!

Weiszburg Zsuzsi vagyok, itt érettségiztem a Trefortban és jelenleg a Zeneakadémia karvezetés szakán tanulok.

Szeptemberben a trefortos évfolyamomból és jópár barátomból alakítottunk egy amatőr kórust Mészáros Péterrel, aki jelenleg is a Trefort énektanára.

Nemrég  hallottam, hogy az  Önök házában van két - mostanában rendbehozott - szép udvar. Ennek nagyon megörültem, mert kórusommal éppen helyszínt kerestünk egy koncert lebonyolításához. Meg is néztem az udvarokat, és mindkét udvar nagyon megtetszett. Nagyon szívesen tartanánk itt a koncertünket, mert esztétikailag, akusztikailag és elhelyezkedésileg is tökéletes számunkra, ezért kérem az Önök segítségét, beleegyezését.

A koncert a következőképpen nézne ki: május 23-án, szombaton 18 órakor egy 40-50 perces koncertet adnánk Önöknek és hozzátartozóinknak a belső udvarban, utána pedig megvendégelnénk a hallgatóságot egy álló-ülő fogadásra a külső kertben.

A kórus (24 ember) lent énekelne a földszinten, a közönség pedig körben a körfolyosókról hallgatná a produkciót.

A koncert témája a madarak lennének, úgyhogy a műsorban csupa madarakkal kapcsolatos művet szólaltatnánk meg, az utána levő vacsora is a madarakra hegyeződne ki (pl. lúdláb torta, madártej, csirkesaláta, madárlátta sütemény), illetve ehhez készítenénk szolíd díszletet is. Kb. 20:30-kor már csak a madarak csicsergése emlékeztetné Önöket arra, hogy valaha ott jártunk.

Természetesen a koncert ingyenes, az egyetlen dolog, amit kérnénk, hogy aki tud, hozzon egy-két széket, hogy legalább az idősebb vendégeink le tudjanak ülni. A többieknek párnát biztosítunk.

Segítségüket előre is köszönöm!
Weiszburg Zsuzsi és az Oriolus kamarakórus

Természetesen, nem adtam a ház nevében választ, de a magam részéről támogatnám a kezdeményezést.

Akik résztvettek a kertéSZombaton, bizonyára nem ellenéznének egy újabb kis összejövetelt...

Arról gondoskodnék, hogy az esemény után rumli ne maradjon, és aki nem is szereti nagyon a zenét, az sem hiszem, hogy szenvedne egy kis dalolástól, viszont, hiszem, hogy sokaknak okoznánk örömet ezzel a házi koncerttel - vannak közöttünk idősek, akik szinte sehová nem mennek, mások talán nem engedhetik meg maguknak, hogy koncertjegyet vegyenek... itt egy újabb alkalom arra, hogy kellemesen eltöltsünk néhány órát, és fiatal énekeseknek lehetőséget adjunk egy ilyen intim bemutatkozásra...

Szerintem, lehetünk egy kicsit nagylelkűek velük szemben, hiszen ők sem kicsinyesek velünk - szellemi és testi táplálékkal is megkínálnak! A délutáni szunyókálást már nem, az esti pihenést még nem zavarja, és ki tudja, talán megint át lehet törni az idegenkedés egy újabb falát - az élet szép, vagy tegyük legalább azzá, néha együtt!

Sajnálatosan, kicsit másként alakul az első fogadónapom, mint ahogy terveztem: 2009. április 30-án. Mivel az előző közös képviselő nagy kegyesen, ezen a napon 11 órakor, és nem a mi házunkban, hanem az ő lakásában hajlandó átadni a ház iratait, a délelőttre tervezett fogadóórákat kénytelen vagyok törölni, viszont, amint hazaérek, állok az érdeklődő tulajdonosok rendelkezésére. Feltételezem, hogy délután kettőkor már elkezdődhet a fogadónap, és este nyolcig bármikor lehet csatlakozni.

Ha nem esik az eső, akkor kint, az első udvarban ütök tanyát, és mindenkit szeretettel várok. Ha az időjárás nem engedi, akkor a lakásom ajtaja nyitva Önök előtt. Akár tisztázni akarja a közös költség-egyenlegét, akár javaslatai, kifogásai vannak, jöjjön, beszéljük meg!

Nos, ma délelőtt hárman elmentünk a volt közös képviselő lakására, hogy átvehessük a Társasház nála lévő iratait. Az expedició tagjai nyomkodták egy darabig, a neve melletti gombot, de válasz nem érkezett. Mivel nem jártam ott korábban, feltűnt, hogy az e-mailben megadott cim, vagyis az emelet és ajtó nem egyezik azzal, ami a kapucsengőn a név mellett szerepel. Eltelt egy kis idő, mire jött egy helyi lakos, akit megkérdezhettünk, hogy tud valamit az illető hölgyről, aki egyébként az adott háznak is közös képviselője.

- Persze, biztos itthon van, de ezt a rohadt kaputelefont nem képes megjavítatni - mondta, miközben vadul nyomogatta a gombokat, sikertelenül, ezért elővette a kulcsot,  így kapun belülre jutottunk, és még volt szíves meg is mutatni azt a földszinti ajtót, ahová a hölgy a házon belül átköltözött. 

Apró, frissen felújított lakásban meglehetős rumli fogadott, de az iratok valóban össze voltak készítve, így nem kellett sok időt ott eltöltenünk. A jegyzőkönyvet az ablakpárkányon aláírtuk.  Azt persze nem állítom, hogy minden papírt laponként át tudtunk nézni, de esetünkben már annak is lehet örülni, hogy legalább ezen túljutottunk. Az elmúlt év adóbevallását majd nekem kell megcsinálni, mert arra három hónap alatt nem talált elég időt a volt képviselő, és azzal, hogy még egy hónapig kotlott a papirokon,  eléggé lecsökkent az időm arra, hogy átrágjam magam a kásahegyen és az elmúlt négy hónapon túl, az elmúlt év összesítését is megcsináljam. De szerencsére, nem vagyok egyedül, mert mind az IB, mind a Számvizsgáló Bizottság tagjai teljes összhangban dolgoznak együtt, és időnként Margit barátnőm, a  Guttenberg Otthonból is segít eligazodni a törvények között. 

A műszaki tartalommal pedig nincs problémám - nagyon alapos karbantartási-felújítási program készül, mind  műszaki, mint pénzügyi értelemben. Inkább tartson az előkészítés még egy-két hétig, de a közgyűlésre olyan anyagot akarunk vinni, hogy  mindenki nyugodt szívvel dönthessen.  Pápay Gábor ellenörzi a lifttel és az elektromos rendszerrel kapcsolatos árajánlatokat, és a szakértelem, remélhetőleg itt is a ház hasznát gyarapítja, mint ahogy a kertészeti munka során.

Mindannyian azon vagyunk, hogy ha most még nem is érzik az ittlakók, hogy érdemes itt lakni, de lassan egyre többen fogják látni  munkánk eredményét, hogy egy év múlva senki ne mondhassa a kapuban idegeneknek, hogy az itteni közös képviselet nem ér semmit...

A ház előtt elég súlyos kiadások állnak, a pályázatok késnek, mert Hunvald úr miatt nem volt költségvetése a Fővárosnak, amúgy meg a keret is igencsak összezsugorodott, úgyhogy minden lehetséges helyről próbálok pénzt szerezni. Az OTP-nek is van egy pályázata, július 10-i határidővel, és egyik kedves kommentelőnk felhívta a figyelmünket, hogy a biztosítók is nyújtanak bizonyos segítséget. Szerencsénkre, egyik tulajdonostársunk most lett a Generali-csapat tagja, így most ő fog utánanézni, hogy mit lehet a törvényes kereteken belül maximálisan kapni azokra a munkákra, amelyek elég sűrgősek lennének a háznak.

A fogadónapra nem sokan jöttek ma, talán a háromnapos ünnep előtti időpont nem volt ideális választás, de rövidesen pótoljuk. Szeretném, ha a különböző árajánlatokat mindenki megnézné és gyakorolná tulajdonosi jogait azzal, hogy hozzászól, javaslatokat tesz. Most, hogy az iratok már nálam vannak, a hosszú hétvégét arra fogom kihasználni, hogy pontosítom a befizetési egyenlegeket, és ez év minden hónapjára készítek egy áttekinthető kimutatást, amit a számlákkal és banki bizonylatokkal együtt a Számvizsgáló Bizottság legkésőbb május 10-ig megkap ellenörzésre. A havi fogadónapokon pedig természetesen, mindenki ellenörizheti közvetlenül is.

Kellemes hosszú hétvégét Mindenkinek,

ünnepet, aki ünnepli akár

Május 1-ét, akár az

Anyák napját!

...és még  Urbitális Majális is lesz!

A kertéSZombat eredményeként két komposztálónk van. Az egyik az első udvar közepén, az egyik hársfa tövében, amelyet idővel a köréje ültetett bokrok takarni fognak, bár nem mondhatni csúnyának a maga zárt formájában. A másik a harmadik udvarban a keleti fal tövében.

A zöld hulladék egy része már ezekbe a komposztálókba került, és az elmúlt héten már néhányan úgy vitték le a szemetet, hogy különválasztották a növényi eredetű hulladékokat a többi szeméttől. Nézzük, mit hogyan érdemes komposztálni...

Bevezetőben annyit, hogy a háztartási hulladék közel egyharmada olyan szerves anyag, amelyből különösebb fáradtság nélkül jó minőségű kerti táptalajt készíthetünk. Mivel a mi házunk olyan szerencsés, hogy három kertünk is van, erre a táptalajra szükségünk is van, ugyanakkor a hártartási hulladékot a kertből származó zöld hulladék előnyösen egészíti ki.

Mit lehet komposztálni:

Ahhoz, hogy viszonylag gyors lefolyású legyen a komposztálás és ne legyen "szagos", kéretik csak növényi eredetű szerves anyagokat beletenni! Vagyis a zöldséghéjak, gyümölcs-maradványok (magokat nem célszerű belekeverni), kávézacc és teafű.

Mit ne tegyenek a komposztálóba:

Ételmaradékot, nyers húsdarabokat, magokat, amelyek kicsírázhatnak, beteg növények leveleit, és persze a szervetlen anyagokat, mint nylonzacskó, fémdoboz és hasonlók.

Jelenleg, hetente kétszer négy konvencionális kukát ürítünk, ehhez jön a hétvégi 5 kuka. Ezért, folyamatosan emelkedő mértékben, ma 80 ezer forintot fizetünk havonta. Ha sikeresen komposztálunk, akkor ez a kuka-szám csökkenhet, tehát a havi rezsinket is csökkenthetjük, ám ami még fontosabb, hogy a szemétben kevesebb a rothadó szerves anyag, kevésbé szagos. A komposztálóban lezajló bontási folyamatot a kerti hulladék adagolásával, nyári melegben egy kis földfedéssel "szagtalanítjuk". A komposztálónak nincsen alja, hanem a komposzt a földdel közvetlenül érintkezik, ezért a bomlási nedvességet az magábaszívja. Ugyanakkor a földben lévő mikroorganizmusok, gombák, giliszták is segítik a folyamatot. Reményeim szerint, lassan rászoknak a ház lakói a komposztálásra, és akkor csökkenhet a szemétszállítás költsége, és állandóan lesz jó minőségű talajutánpótlás a kertjeinkbe, ami legalább olyan fontos, hiszen kész termőtalajt venni, vagy műtrágyázni a növényeket szintén sok pénzbe kerülne.

A héten, teljesen váratlanul megérkezett két szelektiv szemétgyűjtő: a kék papírszemétnek, a sárga műanyagnak és fémhulladéknak vegyesen. Ezeket egy héten egyszer, szerdán hajnalban ürítik. Ingyen-szolgáltatásról van szó - ami meg is látszik rajta. Az biztos, hogy a ház szelektív szemét-mennyiségéhez képest ez nem elegendő, ráadásul, ha kitesszük a többi kukával együtt, meg van a veszélye, hogy más vegyes hulladék is belekerül.

Tehát a tervezett szeméttároló-átalakítást ez nem befolyásolja. A jelenlegi kukatárolónkban kialakitjuk az ötféle szelektiv szemétgyűjtőt, a falra szerelve, ahogy a korábbi bejegyzésben erről már számot adtam. A lakóközösség ebbe fogja a szelektiv szemetet dobni. Mivel a terv szerint a takarítónőnk üríti a szelektiv szemetet a Guttenberg téri szigeten, attól függően, hogy mennyire vannak tele a házi tartályok, a most kapott ingyen-szolgáltatást úgy hasznosítjuk, hogy ő ezekbe üríti a műanyagot és a fémhulladékot, illetve a papírt, amig teljesen tele nem lesz, és igy kerül ki az utcára szerda hajnalra - ezzel megakadályozzuk, hogy mást is beletegyenek eggyesek az utcán. Másfelöl viszont, a többi, szelektiv hulladékot továbbra is, a szükségletek szerint üríti. Igy felszámolhatjuk azt a disznóólszerű rumlit, ami most a szelektiv hulladék körül kialakult. Igaz, ehhez szükséges a szeméttároló rendbetétele, ami ugyan áprilisi életminőségjavító programként indult, de a kertéSZombat beelőzött, így májusra csúszot, illetve részben megvalósult a komposztálók beállításával.

Egyre katasztrófálisabb a lift-ügy. A hajtóműproblémát nem lehet lokális megoldással javítani, ugyanakkor elviselhetetlen az a helyzet, hogy naponta leáll a lift. Tegnap már Misi közbeavatkozására sem reagált a masina, ma hajnalban itt volt a karbantartó, megcsinálta, de semmi garancia arra, hogy nem fog még ma megint elromlani. Az ÉMI-TŰV jegyzőkönyvet elküldtem néhány liftes cégnek, de az a javitási lista, amit kaptunk, akárhogyis nézzük, meghaladja a Számvizsgáló Bizottság döntési hatáskörét, úgyhogy kénytelen leszek rendkívüli közgyűlést összehivni, minél hamarabb.

Közben a többi, helyzetfelmérési munka is haladt annyit előre, hogy sorra kapom az árajánlatokat a víz-csatorna, és az elektromos rendszer felújítására. A megvizsgált részek olyan állapotban vannak, hogy bármikor előállhat olyan krízishelyzet, mint most a lifttel. Tehát a külön nehézséget az is jelenti, hogy egyszerre kellene három, költséges munkát elvégeztetni. Közben a pályázatok késnek, mivel a Fővárosnak nincs költségvetése, de ha kiirják is őket, akkor is, az idei pályázati összeg harmada a tavalyinak... A célprogramok továbbra is a kéményfelújitás és gázvezetékcserérét tartalmaznak. Liftről és egyéb vezetékekről szó sincs. Marad még az LTP illetve a biztosítónk - most ezt a lehetőséget vizsgálom, de nagyjából az a helyzet, hogy csak saját magunkra számithatunk.

A szerencsétlenségben még az a szerencse, hogy a válság miatt az épitőiparban dolgozók körében nagyobb a hajlandóság a kompromisszumokra. Mind az árakat tekintve, mind pedig az esetleges, részletben való fizetésre. Ha más nem megy, akkor valami olyan alku felé mennék, hogy az anyagköltséget kifizetjük, a munkadijakat pedig részletekben, néhány hónap alatt...

Jövő hétfőre kell kapjak még néhány árajánlatot, és akkor kihirdetem a közgyűlést. Sokáig nem húzhatjuk, mert a lift állapota miatt a házban nagyon sok ember érezheti magát kényelmetlenül, mozgásában korlátozottnak, ezt az állapotot pedig nem hagyhatjuk így sokáig.

Időm nagy része arra megy el, hogy az eddig idelapátolt iratokat próbálom megérteni, egyeztetni, egy-egy támát körüljárni, hogy tiszta képem legyen róla. Elvileg, ez nem túlságosan nehéz ügy, hiszen a könyvelésben lévő adatok pontosan le tudnak irni egy folyamatot. Hacsak, nem úgy készül egy könyvelés, hogy annak célja nem a feltárás, hanem az elfedés. Nem akarok elhamarkodottan ítélkezni, de az elmúlt két hónapban elég nehéz volt követni az előző közös képviselő logikáját a könyvelésben.

A pénzügyek  rendezésével kezdtem, és még mindig vannak homályos részletek ezen a területen. Közben intézkedni is kell, hiszen a társasház pénzét nem szabad az alig kamatozó ügyviteli számlán hagyni. Tavaly április 24-én az akkori közös képviselő nyitott egy számlát a CIB-bankban, azzal az indokkal, hogy ott nagyobb kamatot adnak a lekötött összegekre. Az ember hajlamos elhinni, amíg az ellenkezője be nem bizonyosodik. Az, hogy ezek az átutalások és visszautalások milyen nagyságrendű banki költséggel jártak, azt még nem összegeztem, de az feltűnő volt a tavalyi év összesítésében, hogy a banki költségeink nagyon magasak (189,938 forint), és az új vezetőség megválasztása első pillanatától igyekszik megoldást találni arra, hogy ezek a költségek csökkenjenek.

Ahogy azt már egy korábbi bejegyzésben említettem, az OTP ügyviteli számlájára érkezett összegek egy részét a CIB-bankban kivántuk lekötni, akciós kamatra (9,5%), ezért ma Büky Anival eltöltöttünk vagy háromnegyed órát a közeli CIB-bankfiókban. Mivel nem vittem magammal a Háború és Békét, a hosszas várakozás alatt nemcsak az foglalkoztatott, hogy ilyen banki szolgáltatást nyújtó fiókba talán nem kéne számlát tartani, hanem az is, hogy az, amit a CIB-bank nyújt, esetleg az OTP is képes, ahol egyébként az ügyviteli számlánk, a felújítási számlánk is van. Miután nagy keservesen sikerült lekötnünk a pénzünket, bementünk az OTP-be.

A CIB-bankszámlát rendbetettem az éjszaka folyamán. Minden tételt átnéztem és összeegyeztettem az OTP számlán történt pénzmozgással. 7 millió kétszázezer forintot utalt át a volt közös képviselő 2008 április végén és május elején. 2008.szeptember elsején visszautalt 2 millió 530 ezer forintot, 2008.12.11-én pedig 4 millió 300 ezer forintot. Összesen 6 millió 830 ezer forintot, és a számlán év végén maradt 540 ezer forint. Ezek szerint a tonnányi papírt mozgató tranzakciónak háromnegyed év alatt 170 ezer forint haszna volt.  A tavalyi kamatátlag 5% körül volt a CIB bankban.

Ahogy mondani szokás - ahhoz, hogy az ember megtudjon valamit, kérdezni is tudni kell... nos, ki lehet csiholni az OTP-ből is 9,5%-os kamatot, a "friss" pénzekre. Tehát, ha az ember figyelemmel kíséri legalább hetente egyszer, hogy mennyi "szabad" pénz van a számlán, akkor azt a pénzt, ami a befizetésekből marad a havi rezsin és a kötelező lekötések után, azt érdemes ezekre az akciós, többnyire rövid, egy-két hónapos lekötésű betétekre áttenni. Mivel ebben az esetben nincs átutalási költség és időveszteség, vélhetőleg ez a leggazdaságosabb megoldás. Persze, a hitelpiaci válság miatt állandóan figyelni kell, hogy miként változnak a feltételek, de ez nem lesz gond. Ha végre beáll a normális rend - miután a volt közös képviselő elszámol, és azok a tulajdonosok, akik még mindig nem fizetnek közös költséget, befizetik az elmaradásukat - akkor minden hétvégén végzek számlaellenörzést, amiről a blogban is beszámolok majd rendszeresen.

Tehát, a mai nap vizsgálódásainak eredménye az, hogy amint a CIB bankban felszabadul a most lekötött pénzünk, testületileg bevonulunk, és felszámoljuk ezt a bankszámlát, és az OTP-nél sajtoljuk ki a bankból a maximális kamatot.

A mai nap másik eseménye a liftvizsgálat. Még mindig nem fér a fejembe, hogy az ÉMI-TŰV-nél dolgozó  Kapcsos István felvonóellenőr, illetve Bacsa László felvonóellenőr milyen vizsgálatokat végzett korábban, hogy azt a hibahalmazt, amit ma lejegyeztek, eddig nem látták... Mutyiország, mutyiliftellenörzése lehetett csak ennyire vak.

A liftet 53 lakásban lakók használják. Köztük idősek, betegek is, akik számára a lift nélküli órák erősen korlátozzák a szabadságukat. Az elmúlt évben is elköltöttek liftjavításra 300 ezer forintot úgy, hogy alapvető, és visszatérő problémákat nem oldottak meg. Nos, itt az ÉMI-TŰV Kiss Antal felvonóellenőr által készített bűnlajstrom, amivel az új liftkarbantartó átvette a liftet:

1. Hajtóművet javítani/cserélni.

2. Meghajtómotort javítani/cserélni.

3. Vezérlést cserélni kell.

4. Gépházat tisztasági festéssel kell ellátni.

5. Sebességhatárolót cserélni kell.

6. A felvonófülkét fel kell újítani, az ajtót gépi mozgatásúra kell cserélni.

7. A biztonsági zárakat fel kell újítani.

8. Főkapcsolót, főbiztosítékot cserélni kell.

9. Függesztőkötelet cserélni kell.

10. Vészjelző-rendszert ki kell építeni.

Ezekből, az 5-ös és a 10-es pontra volt egy szerződésünk, de tekintettel arra, hogy itt egy sokkal átfogóbb és összetettebb munkasorozatról van szó, kénytelenek vagyunk módosított árajánlatot kérni. (a 10-es pontot ez csak annyiban érinti, hogy a Multialarm szerződés teljesítését össze kell hangolni a liftelújítással.) Miközben a liftkarbantartó megvizsgál minden lehetőséget egy értelmesen ütemezhető és anyagilag elviselhető felújításra, holnap elmegyek a VIII. kerületi Önkormányzatba, közelről megvizsgálni az esetleges pályázati lehetőségeket. Megyek az ÉMI_TŰV vizsgálat jegyzőkönyvével, és bízom benne, hogy találunk elviselhető megoldást.

Most csak felteszek egy kollázst a fotókból, mert alaposan elfáradtam - de remek volt! Mindenkinek nagyon köszönöm a részvételt, a nagyszerű munkát, a palacsintát, a fánkot, az italokat, amelyeket a szomszédok hoztak! Annyi bizonyos, hogy ez csak az első, és nem az utolsó ilyen szombat volt a ház életében! Sokat dolgoztunk, jó volt a hangulat - olyanok is együtt dolgoztak, akik az utóbbi időben nem beszéltek egymással, és ez fontosabb, mint maga a kert.

Munka maradt még bővel, de felállítottuk a két komposztálót és kitakarítottuk a kert legelhanyagoltabb részeit. Szakács István megmetszette a fákat, és nemcsak szépek lettek, de a tér levegősebb, naposabb is. Kedden éjszaka permetezi a fákat a tetvek és egyéb kártevők ellen - erről külön értesitést küldök, hogy a permetezés a legnagyobb elővigyázatossággal történjen - akik érzékenyek lehetnek, kedden éjszaka csukott ablakoknál aludjanak. A komposztáló használatáról is kap mindenki egy preciz tájékoztatót.

Ma megint elromlott a lift - most, miközben ezt a bejegyzést irom, a szerelő már itt van. Sajnos, ez egy krónikus hiba, amit meg kell oldanunk, mert lehetetlen, hogy hetente háromszor leálljon a lift. Kedden reggel lesz egy komoly vizsgálat és egy komplex javaslatot kapok arra nézve, hogy miként oldjuk meg a fennálló problémákat.

Még egyszer nagyon köszönöm a mai munkát.  A munkánk értéke pénzben is kifejezhető, hiszen volt egy eredeti árajánlat, amely többé-kevésbé arra a munkára irányult, amit ma közösen, de szakértő irányitással elvégeztünk. Tehát azok, akik ma kertészkedtek, 70 ezer forintot takaritottak meg a háznak - és azt hiszem, hogy ők maguk is nyertek egy kellemes napot.

Csütörtökön megrendeltem a konténert, szombat reggelre, hogy még koradélután el is vigyék a kerti hulladékot. Pénteken délelőtt pedig felhívtam az önkormányzatot, a szükséges, területfoglalási engedélyhez. Tavaly a II. kerületben építkeztünk - többször is kellett konténert rendelnem, a területfoglalási engedély is aznap már megvolt. Vagy telefonon, vagy e-mailben bejelentettem az igényünket. Tíz óra körül kaptam egy telefont, hogy mehetek befizetni és az engedélyéért. Egyszerű és ésszerű ügyintézés, ahogy kell.

Nos, a VIII. kerületben ez nem így megy. "Hivatalosan" két hétbe tellik az engedély megadása, de az ügyintéző megnyugtatott, hogy nyolc nap alatt is megvan... Elképedtem, hogy mi a búbánat tellik ennyi időbe. Az egyre idegesebben lerázni akaró ügyintéző közölte, hogy ő ugyan három perc alatt megirja, de kell vagy nyolc aláirás, és amiatt kell napokig várni... Mondanom sem kell, engem az ilyen szöveggel nemhogy lerázni nem lehet, hanem kifejezetten felidegesít az ésszerűtlenség, és mindent megteszek, hogy egy életre megjegyezze az illető ügyintéző, hogy mi az a szolgáltatás, amit neki végeznie kellene, ahelyett, hogy packázik velem.

A következő telefonom a polgármester titkárságán szólt, ahol a titkárnő természetesnek tartotta, hogy engem okítson, ahelyett, hogy a dolgát hatékonyan végezné. Mielőtt végleg elmérgesedett volna a helyzet, kértem, hogy minden adatomat jegyezze le, és amint a polgármesterhelyettes (polgármesterünk táppénzen van mióta a szomszéd kerület polgármesterét letartóztatták) bemegy a munkahelyére, adja át neki üdvözletemet. Mivel diplomázásom után az akkori Fővárosi Tanácson dolgoztam, pontosan tudom, hogy működik a Hivatal, már az, ami képtelen volt az utóbbi időben, a kor követelményeinek megfelelően megújulni. Újságírói működésemnek pedig mindig is célpontja volt az agyonbürokratizált működésképtelenség, amivel halálra lehet bosszantani az állampolgárt.

Takács Gábor alpolgármester dicséretére válik, hogy kb. fél óra múlva visszahívott. Elmondtam, hogy miért kell nekünk konténer, és kifejezést adtam ama felháborodásomnak, hogy a területfoglalási engedély kiadása  tovább tart, mint egy-két óra. Érdemes volt vele beszélnem, mert adott egy jó ötletet a konténer helyett - a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. által forgalmazott nylonzacskók megvásárlását javasolta, amelyet aztán teletöltve a zöldhulladékkal, a kukák mellé lehet helyezni az utcán, és automatikusan elviszik. Vagyis, a zacskó árában benne van az elszállítás. A koradélutáni órákban éppen ezért vettem 100 db. 100 literes zacskót 16,000 forintért - remélem elég lesz, de ha most szombaton nem használjuk fel az összeset, akkor is érdemes volt megvenni, hiszen folyamatosan használhatjuk a zöld hulladék elszállítására, amikor éppen szükségünk lesz rá. Igaz, ahhoz, hogy a zacskóba beleférjen, fel kell aprítani a gallyakat, viszont ez a megoldás lényegesen olcsóbb, mint a konténeres (a konténer maga 21,600 forint, az egy napos területfoglalási engedély 2000 forint) Mondanom sem kell, a konténert lemondtam.

És ha már a szolgáltatásról van szó, engedtessék meg egy kérés ezen a helyen: igaz, sokat dolgozom itthon, most, hogy a ház gondjait is magamra vettem, még többet. Sokszor késő este, akár éjjel is, mint ezekben a pillanatokban. Ezzel együtt kérem, hogy ne kopogtassanak esténként, különösen nem péntek éjszaka 10 után... Igyekszem minden kérést, kifogást, panaszt meghallgatni és azért tenni, hogy jobb legyen itt lakni, de ahogy én nem zavarok senkit esténként, úgy kérem, hogy az én privát életemet is tartsák tiszteletben. Előre is köszönöm.

Bár az előző közös képviselő még mindig nem jelentkezett, hogy elszámolna és átadná az iratokat - holnap az SZVB által javasolt ügyvédnővel felveszem a kapcsolatot ezügyben is - mától az OTP számlát naponta tudom ellenőrizni az interneten, miközben a pénzforgalmat továbbra is az SZVB vagy az IB egyik tagjával párosan intézem.

Tehát a mai napon az OTP folyószámlánkon: 2.245.007 forint van, az OTP megtakaritási számlán:1.022.878 forint.

Az április havi nyitó egyenlegünk: 637.090 forint volt.

Április elsején megérkezett a Fővárostól az az 1.604.000 forint, amelyet a kéményekre kaptunk, és már korábban kifizetett az előző közös képviselő a kivitelezőnek.

A hó közepéig 632,210 forint érkezett be a tulajdonosi befizetésekből, ami botrányosan kevés, különösen ahhoz képest, hogy az elmaradásokkal együtt 2,204,610 forint kellett volna beérkezzen. Vagyis, 1,572,400 forint hiányzik a közös kasszából! A kisebb tartozásokról a hó végén készítek összesítést - addig, türelemmel várom, hogy befizessék az illetékesek az elmaradásukat, hiszen a közgyűlési jegyzőkönyvvel együtt mindenki megkapta tartozásának összegét -, de azokkal szemben, akik már hónapok óta nem hajlandók fizetni, már holnap kap megbizást az ügyvéd az eljárás megkezdésére. Annál is inkább, mert az előző képviselő ugyan majd egy évig nem szólitotta fel a tulajdonosokat, hogy rendezzék a tartozásukat, ám 2009. január 29-én mindenki kapott egy személyre szóló elszámolást, tehát, azóta lett volna alkalma törleszteni. A 76 tulajdonosból 12-en tartoznak huzamosabb ideje. Őket külön levélben értesitem, hogy tartozásukat rendezzék. Közülük 4 tulajdonos kiugróan magas összeggel tartozik - az ő tartozásuk 661 ezer forint jelenleg - őket  nyolc nap múlva, ha nem fizetnek, az ügyvéd fogja felszólitani .

A folyószámláról 2009.04.16.-án átutalunk 1,800,000 forintot a CIB bankban lévő megtakaritási számlánkra, ahol már van 548,686 Ft  a hó végéig lekötve, igy az 1,800,000 forintot három részre osztjuk, és egy, két, illetve három hónapra kötjük le, akciós kamatra - holnap lejegyzem, hogy milyen kamatot tudunk kapni, miután ezt a tranzakciót lebonyolítottuk.

Az átutalás megtörtént, de a tranzakció a bankok között itt több napig tart, úgyhogy hétfőn tudjuk lekötni. Viszont az kiderült, hogy nem érdemes egy hónapnál hosszabb időre lekötni, mert az akciós kamat (9,5%) magasabb, mintha két vagy három hónapra kötnénk le. Itt is arról van szó, hogy  egy kis odafigyeléssel magasabb bevételt lehet elérni. A hó végén felszabaduló betétünk ugyanis alacsonyabb kamatra van lekötve. Az egy hónapos akciós-betét esetünkben olyan pénzek lekötésére ideális, amelyeket a nem túl távoli jövőben fel akarunk használni, de addig megdolgoztatjuk egy kicsit. Mivel a tervszerű karbantartó-felújító jellegű munkákat is meg kell tervezni, az egy hónapos akciós lekötés éppen ideális lehet számunkra.

Megkaptam az első árajánlatot a viz-csatorna-felújitásra. Kellemes meglepetés volt - kisebb összeg, mint gondoltam.

Kértünk egy kiegészítést az első udvar-beli esővízelvezető strangok (3) cseréjére, illetve a mosókonyhából kialakitandó iroda vizes-rendszerére.

További árajánaltok után, az összehasonlitó elemzést a közgyűlés elé viszem.   

Az elektromos hálózat rahabilitációja fájdalmasabb és hosszabb ügy lesz, arra már négy szakembertől kértünk árajánlatot, de találtam egy ötödiket is - túl nagy pénz, túl nagy különbségekkel, szükséges egy nagyon alapos felmérés.

Ma megkezdték a liftgépház villanyvezetékeinek rendbetételét, holnap folytatják - tudom, ma "besötétedett" a liftben, holnap reggel ezt is kivizsgálják.

A lift körüli elektromos vezetékeket rendbe tették ma. A liftfelügyeletet - az évi négy vizsgálatot, az ÉMI_TŰV elvállalta azon az áron, amelyet tavaly fizettünk nekik és a Bacsa úrnak, azzal a különbséggel, hogy a legjobb szakértőjüket küldik. Miután látták, hogy a slampos, mutyizós munkát a ház új vezetése és az új liftkarbantartó sem díjazza, hirtelen összekapták magukat, mielőtt elvesztették volna a házat a maguk számára. Jövő héten tehát visszatérünk a lift mechanikai problémáira, és azok megoldására.  A Multialarm céget, amely a lift távfelügyeletét végezné, megkértem egy alaposabb bejárásra és javaslattételre is, hogy mit tartanának szükségesnek a ház biztonságának javítása érdekében. Nem arról van szó, hogy holnap bekamerázzuk a házat, hanem arról, hogy az elektromos hálózat felújítása kapcsán, meg kell gondolni, hogy még milyen vezetékeket kell betervezni a falakba, hogy később, ne "díszítsék" a falakat a különböző külső kábelek.

Úgy tűnik, hogy összeállt a kertéSZombati  programunk. Szakács István vezetésével, és szakmunkájával (permetezés, metszés) a tavaszi kertészeti munkák kiadásai:
_ gépvásárlás, amelyet később, az évi, minimum kétszeri permetezéshez is használhatunk, de már a második  permetezés alkalmával megtérül a vásárlás: 35,000 Ft  (Tarpataki úr 25000 Ft + ÁFA= 30000 Ft)
_ Permetezőszer: 3000 Ft.
_ Permetezés és metszés, valamint a közösségi kertészkedés irányitása: 48,000 Ft
_ A hulladék konténeres elszállitása - 18000 + ÁFA= 21,600 Ft. (Tarpataki úrnál  44,400 Ft)
_ Két komposzter, amely a későbbi termőtalajigényünket elégiti ki, és csökkenti a szervesanyag-szemét mennyiségét, amelyeket a kukákba teszünk most: 41,600 forint
Összesen: 146,200 forint

Most már csak azon múlik a siker, hogy hányan hajlandók a házból részt venni a közös kertészkedésben.

Várom a véleményeket, jelentkezéseket, felajánlásokat - nemcsak a " földet túrni " , hanem például a padokat felhozni a pincéből, hypós vizzel lemosni, szemeteket összeszedni a növények között, kivinni a konténerbe, de még arra is, hogy ki hajlandó főzni egy levest, vagy valami mást a munkások táplálására, esetleg, egy kis közös éneklést is beinditani...  ünnepek utáni ünnepe legyen a tavasznak, a közös munka!

Addig is, kellemes ünnepeket minden ünneplőnek: ma este a zsidóknak, akik Peszachot ünnepelnek, vasárnap és hétfőn pedig a keresztényeknek, Húsvétra.

Legyen békesség és prosperitás a mi házunkban!

Ma délelőtt bejártuk a ház pincéit, hogy felderítsük, milyen állapotban vannak a viz és csatornarendszerek.

A helyzet jobb, mint amire számítottam, mert az I. udvar jobb oldali (a szeméttároló alatti) traktusát kivéve mind a vízvezeték, mind a csatornarendszer fel lett újítva. A II. udvar alatti rendszer példásan, bár ott is van egy esővízelvezetés, amely Nicsovics Klára pincerekeszének a plafonjához rögzítve toldozott-foldozott, és időnként csöpög. Ennek az esővizlevezetőnek a hátsó homlokzati része is meglehetősen rozoga - egy hátsó-homlokzati felújításba bele kell kalkulálni a cseréjét, de sűrgősen elhárítandó probléma nincs vele. A csöpögő vizszintes szakaszt viszont ki kell cserélni.

Az esőcsatornák állapota az I.udvarban (egy kivételével, amely fel lett újítva) távol áll a tökéletestől, de itt is, valószínűleg a homlokzatfelújítással egy időben kerülhet sor a cserére. Azt viszont meg kell előzze a falakban húzódó elektromos vezetékek rendbetétele.

Visszatérve a víz és csatornarendszerre, amely az I. udvar jobb oldali szárnya alatt rémesen elhagyagolt, és bármikor azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a szenny elönti a pincét - még a héten pontos felmérést készít a szerelő, hogy a teljes felújításra adhasson árajánlatot.

A munkálatokat strangonként lehet majd elvégezni - nem az a lényeg, hogy gyorsan legyünk túl ezen a munkán, hanem az, hogy alaposan dolgozzanak, és azzal a tudattal, hogy ide visszajönnek, tehát tisztességes munkát kell végezzenek. A kritikus szakasz pontos felmérése után a munkára még néhány árajánlatot kérünk, hogy a közgyűlés, amely a munkáról dönthet, kellő információ birtokában tehesse.

Ma volt a harmadik villanyszerelő, akitől árajánlatot kértünk a ház elektromos rendszerének rehabilitációjára. Ugyanúgy, mint a vizes hálózat esetében, a szükséges teljes felújitási munkákra kérünk árajánlatot, oly módon, hogy azt szakaszolja kivitelezési (és természetesen fizetési) egységekre. A követelmény, hogy a ház elektromos hálózata alkalmas legyen arra, hogy a növekvő energiaigényt is kielégítse. Annak nincs értelme, hogy a betápszekrény veszélyességét megszüntetjük párszázezer forintért, de öt év múlva fel kell bőviteni a kapacitást. Tehát, bármilyen sűrgős is a hálózatok rendbetétele, alapos előkészítéssel végezzük. Miközben a szerelők árajánlatot adnak, én a lehetséges pályázatok után kutatok.

Abból, amit eddig tudunk, a víz és csatornarendszer kritikus részének felújitásával párhuzamosan meginditanánk az elektromos hálózat felújitását a kapualjtól kezdve, fokozatosan, befelé. Ahogy ezt munkát befejezzük - a külső források nagyságától függően, beletelhet néhány évbe - kezdődhet a belső terek építészeti felújítása. A munka nagyságát már most felmérjük, de az eddigi szemlék alapján valószínűsíthető, hogy a függőfolyosók burkolatának állapota okozza a vízbeszivárgást és a vakolathullást, nem pedig mélyreható statikai probléma. Ez, viszonylag könnyen orvosolható - nem szabad hagyni, hogy a vízbeszivárgás nagyobb kárt okozzon.

A lifttel kapcsolatban holnap egy újabb vizsgálat, mert ma végre megkaptam a felvonókönyvet, és a visszatérő hibaként jelentkező leállás optimális megoldását meg kell találnunk. Az ÉMI-TŰV nagyon szeretné megőrizni a felügyeletet, de ehhez, először, felül kell vizsgálják önmagukat...

A liftgépház szanaszét lógó vezetékeinek rendbetételére már kaptam egy árajánlatot, amelyet a liftszerelővel is egyeztettem.

A jövő hét elején megcsinálják. 24 ezer forintba kerül.

1.

A mi házunkban három kert van. Olyan amilyen, de legalább nem beton. A növények viszont olyanok, mint a gyerekek - nem lehet alkalomszerűen, amikor éppen kedvünk van, odafigyelni rájuk, rendszeres gondozást igényelnek. Ám ha szeretettel fordulunk feléjük, sokszorosan meghálálják - sokszor jobban, mint a gyerekek...:)

2.

Kértem árajánlatot  a tavaszi munkákra. Az első ajánlat, egy olyan kertésztől, aki már dolgozott itt, 2006-ban. Holnap jön egy másik kertész is, és beszéltem a házban lakó szakemberrel, Szakács Istvánnal.

3.

Az első ajánlat 210 ezer forintról szólt, amiben van metszés és permetezés (tetvek ellen), a kerti hulladék elszállítása. Tarpataki Péterrel, aki ezt az ajánlatot tette, már beszéltem arról, hogy miként lehetne a költségeket csökkenteni úgy, hogy a szakértelmet kívánó munkát ők végeznék, de a házban lakók is közreműködnének a gereblyézésben, a takarításban. Nagyon pozitiv volt a hozzáállása, és most módosítani fogja az ajánlatát, hogy lássuk, mennyit érne egy kis közösségi munka. Szerintem, lennénk néhányan, akik szívesen áldoznának erre egy szombatot.

Ma délután a házban lakó Szakács Istvánnal is átbeszéljük az összes lehetőséget - nagyon jó, ha a házban élő szakértő keze benne van, de neki is megmondtam, hogy ha az ő munkája meghalad egy szintet, azt nem várhatjuk el, mint szivességet. Rendszeres, számonkérhető munkává kell tenni a kertgondozást, még akkor is, ha az itt élők aktiv részvételét is belekalkuláljuk. A mostani, tavaszi munkanap lehetne egy későbbi gyakorlat főpróbája, amely során mindig van szakmai irányitás is, de a költségeket úgy optimalizáljuk, hogy mindannyian résztvállalunk a munkából - természetesen, mindenki ereje, képességei szerint és önkéntesen. Ugyanakkor, ez a közös kertészkedés amolyan közösségi nap is lehetne, ahol a "kertészeknek" csinálnánk egy kis könnyű ebédet is, mondjuk valamilyen levest és palacsintát, igy még többen részeseik lehetnének ennek a közösségi napnak. Várom a véleményeket...

Ki mindenki venne részt ebben a "kertész-szombat"-ban? 

Remek esti beszélgetésem volt Szakács Istvánnal, aki elmondta, hogy szerinte mit kellene tenni annak érdekében, hogy hatékonyabb legyen a kertgondozás, mindamellett, hogy a háznak ez a lehető leggazdaságosabb legyen. Lassan kiderül, hogy mennyi nagyszerű ember lakik a házunkban, csak meg kell szólítani őket.

Közben megérkezett Tarpataki Péter második árajánlata: 168 ezer forint. Vagyis a közösségi munka értéke 42 ezer forint lenne!

A ház elektromos hálózatának a helyzete még mindig nem elég világos - ma a második villanyszerelővel is bejártuk a terepet, de jövő héten jön egy harmadik, és az ELMŰ egyik munkatársa is, mert a betápszekrények állapota régen elmaradt a mai követelményektől.

A liftgépház elektromos szerelvényei is katasztrófális állapotban vannak - egyszerűen nem fér a fejembe, hogy miként fogadhatta el az EMI-ellenörzés azt a rumlit, ami ott van. A jövő héten már kell kapjunk árajánlatokat az elektromos hálózat rehabilitációjával kapcsolatban.

Kedden jön az első vizvezetékszerelő - nagy pincejárás várható. Egy kertész is jön terepszemlézni - egyelőre csak a szükséges metszések, tisztitások, és az ezzel kapcsolatos  hulladék elszállítása van műsoron.

Utánanéztem a postaládáknak is: fekvő postaszekrényeket lenne célszerű elhelyezni, összesen három blokkban: az első udvar számára 49+1 (közös képviselő), a hátsó udvarhoz pedig 27 egységet. Az első udvar számára két részben 5X5=25 ládát lehet beilleszteni abba a két falközbe, ahol most a lakók névsora szerepel. A második udvar postaládái pedig az ő, belső bejáratuk előtti falon lenne 3X9=27 formában.

Bár, ha már bekerülnek a második udvar postaládái, akkor miért ne kerülhetnének beülre az első udvaré is, oda, ahol most a faliújság van - oda egy blokkban is elférne 50 láda... meg kéne vitatni ezt a kérdést. Kinek mi lenne kényelmes? Mondjuk, a kéretlen hirdetések kiszűrése okán célszerűbb lenne, ha a postaládák benn lennének, de lehet, hogy van olyan, aki a postaládát idegenek üzeneteinek fogadására is használja... Mivel ez nem holnapi program, talán készítek egy vázlattervet és bedobom mindenkinek, hogy adjon választ, neki hol lenne praktikus a postaláda, és akkor megcsinálhatnánk úgy, hogy mindenkinek a legjobb megoldás szülessen.

Egyúttal, esztétikus papirszemétládát (a hirdetéseknek) és az ingyenes újságoknak is egy tartót lehetne ugyanabból az anyagból készíttetni a falra. Kérek árajánlatot, de tartok attól, hogy várnunk kell a kivitelezéssel, mert a villanyhálózat rehabilitációja kicsit sűrgősebb. Jövő héten már okosabbak leszünk árakat tekintve és akkor elkezdődhet egy időbeli ütemterv-készítés.

Még egy kérdés merült fel: Jogomban áll, vagy sem az OTP-folyószámlán (nem kamatozó), a rezsiköltségek után maradó összeget átutalni a CIB-bankba, és ott rövidebb-hosszabb betéti számlára elhelyezni a felhasználásig. Szerintem, jogomban áll, bár ezt a műveletet, mint minden mást is, nem egyedüli aláíróként, hanem csak páros aláírással tehetem. Arról van szó, hogy az OTP folyószámlára (üzemeltetési számla) érkeznek a befizetések. Ott sokáig tárolni nem érdemes, mert nem kapunk kamatot. Az OTP-s felújítási számlára a közgyűlés által meghatározott 14%-ot kell átutalni, gyakorlatilag azonnal, hogy a befizetések megtörténnek. A maradék összeg szolgálna a tervezett karbantartásra, aminek a kifizetése általában egy hónapban egyszer szükséges, ezért célszerű addig lekötni. A felújitási számlára nem utalhatom, mert onnan csak nagy felújítási munkákra lehet kivenni, igy logikusnak tűnik, hogy átutalom a CIB-bankba, és lekötöm oly módon, hogy a lehető legtöbbet kamatozza (ezek az akciós betétek), ugyanakkor, ha szükség van rá, ki lehessen venni olyan kiadások fedezésére, amelyeket ne adj Isten hirtelen meghibásodás miatt, szerencsésebb esetben tervszerű karbantartásra fordítunk.

Egy hete kezdtem dolgozni, mint az Intézőbizottság elnöke. A közgyűlés után azonnal, és a sőrgős tennivalók miatt, azóta napi 14 órában. Gyakorlatilag, ezen a héten csak ezzel foglalkoztam. Nem sajnáltatni akarom magam, csak megjegyezném, hogy ezen a hétvégén kicsit lazítok - csak négy-öt órát foglalkozom a ház ügyeivel, aztán hétfőtől megint jöhet a gőzhenger...:) Tényleg nagyon sok zürös ügy van, és ezeket mihamarabb rendezni kell.

Az egyik tulajdonostársunk ma kifogásolta, hogy elbocsátottuk a liftkarbantartót. Nyilván személyes ismerettség-alapon sajnálta, hogy egy ilyen régi kapcsolat megszakadt. Mert azt ő nem látta, hogy milyen állapotok vannak a liftgépházban, és azt sem ellenőrizte, hogy mennyit költött a ház az elmúlt időben a liftre, amely a liften sajnos, nemigen látszik. Természetesen, mindenki véleménye számít és érdekel, de a döntéseket nem érzelmi alapon, hanem szigorúan szakmai alkalmasság-alapon lehet eldönteni. Ez szolgálja a közösség érdekeit.

Időközben kiderült, hogy a lift megakadt a negyedik emeleten. Megoldottuk, de ez, mint kiderült,  egy visszatérő hiba, a fékezőberendezéssel van baj. Beszéltem a liftkarbantartóval - lehet, hogy előre kell hozzuk a liftügyet, mert eddig, sajnos arról volt szó, hogy egy régen elavult szerkezetre pazaroltuk a pénzt. A rövidlátás folyamatos károkat okozott, helyre kell tennünk ezt.

Ma volt az új liftkarbantartóval az első bejárás. Dermesztő élmény volt. A liftgépház - már amennyit a totál sötétben látni lehetett - elképesztő. Ahhoz képest pedig, hogy tavaly a liftre 342,172 forintot, idén pedig (március 12-ig) 79,480 forintot költöttünk - felháborító.

Tulajdonképpen, a lift volt az egyik kritikus pontja az előző közös képviselő és a január 29-én megválasztott Számvizsgáló Bizottság közt gyorsan kialakult konfliktusnak. Kaptunk egy árajánlatot, különféle javítási munkálatokra, amelyek felette voltak az SZVB hatáskörében meghozható döntéseknek (350 ezer forinton), és mellette már egy benyújtott számla is volt 150 ezer forintról, amelyet előlegként ki kellett volna fizetni. Ha ez nincs, akkor talán nem figyeltünk volna fel a lift körüli furcsaságokra. Utóbb, persze jó, hogy így történt, mert az SZVB kíméletlen vizsgálódásai vezettek oda, hogy a  házat több éve sarcoló liftkarbantartót elbocsátottuk. Hogy milyen ordenáré állapotok vannak a lift körül, azt viszont csak most tapasztalhattuk meg igazán. A bajt csak tetézi, hogy liftnapló sincs a gépházban - ez a tény, ki tudja milyen disznóságokat takar.

A jelenlegi liftkarbantartó: Meixner István (20-4600-998) 8000 Ft+ ÁFA = 9600 Ft/hónap végzi a karbantartást (az előző karbantartó 17,000 forintot számlázott havonta). De nem az ár volt a meggyőző érv az új karbantartó mellett, hanem az a referencia, amelyet az egyik legjobban működő, közeli társasház, a Gutenberg-otthon intézőbizottságának elnöke adott -" Mexner tisztességes, jó szakember ".

Az internet áldásai közé tartozik, hogy megismertem a Gutenberg-otthon "lelkét", Margitot, aki építőmérnök, szakképzettségét tekintve, és majdnem két évtizede viszi a házat. Még mielőtt megismertem, hallottam Heller Ágnestől, aki abban a házban lakik, hogy náluk milyen jól van megszervezve a közösség. Bár gondjuk nekik is volt, van és biztos lesz is, de a rendszeres és következetes munka a házon is meglátszik. Amikor januárban beválasztottak az SZVB-be, mentem Margithoz "továbbképzésre". Ő ismerte az én városgazdász-munkásságomat, és a házban, kicsiben, hasonló elvek szerint dolgozott mint ahogy azt városi méretekben célszerű (lenne Budapesten is...). Könnyen szót értettünk, már ismerettségünk kezdetén, igy amikor megmutatta, hogy miként dolgozik az ő Intézőbizottságuk, adta magát, hogy az ő tapasztalatukból hasznositsunk mi is. Amikor megtudta, hogy ki a mi liftkarbantartónk, a maga egyenes és közvetlen módján kijelentette, hogy ők már évekkel ezelőtt kirugták, és hosszas keresgélés után találták Meixnert és a Marton szakértő céget (az EMI-TŰV helyett), akikkel viszont rendkívüli módon meg vannak elégedve.

Amikor a korábbi közös képviselőt megkérdeztük, hogy miért az, aki a liftkarbantartó, és szerinte milyen munkát végez, akkor az volt a válasz, hogy a liftkarbantartó tökéletes és az a jó, hogy nem kell neki ÁFÁ-t fizetni... nos, ilyen az "ócsó munka"...ez most sokba fog kerülni nekünk.

A mi álláspontunk szerint a professzionális munka a legfontosabb szempont, és azon belül, természetesen egy reális ár.

A liftproblémákon túl már a liftgépházban is komoly villanyszerelési gondok vannak. A sötétség oka nem puszta égőhiány, hanem a vezetékek katasztrófális állapota - ki vannak tépve a falból. Holnap ezzel foglalkozom majd.

Terveink szerint, minden hónapban kell legyen egy-egy kisebb-nagyobb projekt, ami láthatóan és érzékelhetően javitja a házban lakók életminőségét. Ez nem tartozik a nagy felújitási programokhoz - tehát nem abból a 14%-os alapból fedeznénk, amit  felújításokra különítünk el, nem is Lakás Takarék Pénztári keretből, amelyet csak 2012-ban tudunk majd felhasználni valamilyen komolyabb felújításra,  hanem az úgynevezett "tervszerű karbantartási keretből", amely a havi befizetésekből takaritható meg, miután a rezsi-szerű kiadásokat fedeztük.

Azt, remélem, hogy mindenki tudja, hogy 100 Ft-ot fizetünk tulajdoni hányadonként, vagyis, ha mindenki fizeti a közös költséget, akkor havonta 1 millió forint a bevételünk. Ebből kell fizetni a rezsi-szerű kiadásokat, igy a közös villany és vizhasználatot, a takaritást, a szemétszállítást, a liftkarbantartást, a közös képviseletet, az ügyvezetés egyéb apró kiadásait, bankköltséget, stb. A bevétel 20%-a kerül felújitási alapokba, 14%- az OTP Mozaik-alapjába, 6% az LTP-be. Ehhez a kettőhöz tehát, csak komolyabb felújítás alkalmával nyúlunk. Viszont, a ház öreg, probléma bőven van, amit nem hagyhatunk tovább növelni. Egy házat folyamatosan karban kell tartani, esetünkben pedig tervszerűen végezni a kisebb-nagyobb felújitásokat, folyamatosan.

Van egy bizonyos technológiai logika, amit be kell tartanunk, ami szerint például, hiába szeretnénk a diszfunkcionális levélládákat kicserélni, és esetleg kifesteni a kapualjat, ha előbb, az elektromos vezetékeket kell rendbetenni... Mégis, ha állandóan olyan munkákat végzünk, amelyeket a lakók alig érzékelnek (kémények), akkor a közvetelen lakókörzetünk egyre undoritóbb lesz, és az embereknek semmi kedvük nem lesz fizetni a közös költséget, amit nem tudnak követni, hogy miként szolgálja az ő érdekeiket. Ezért kell kombinálni a kis és a nagy átalakitási munkákat. A liftet meg kell csinálni, ha a felügyelő előirja, de ha mindig csinálunk valami olyan, kisebb munkát, amit mindannyian élvezünk is, ha látunk, ráadásul szükséges és praktikus is, akkor az életminőségünk és a közérzetünk is javul.

Az első projekt a szeméttároló rendbetétele. Ezt mindannyian használjuk, és gondolom, hogy mindannyian undorodunk a mai állapotától.

A

sz

e

m

é

tt

á

r

o

l

ó

ma... 

Természetesen, a terveket, a költségvetést  magam készítem, keresek olyan anyagokat, amelyek tartósak, ugyanakkor kedvező áruak, a munkára pedig több árajánaltot is kérek. Ezekre a kisebb munkákra, remélhetőleg a leggazdaságosabban Misit, a házban lakó "ezermestert" tudjuk foglalkoztatni, abszolút hivatalosan, és csak akkor, ha valóban olyan jó munkát végez, mint ahogy hirlik. A munkálatokat magam irányítom és ellenörzöm. Tehát ebből nem adódik többletkiadás a társasház számára. Minderről folyamatosan beszámolok.

R

e

m

é

n

y

e

i

m

szerint...

Egy hónapon belül ilyen lehet...

Az első lépésben le kell vakarni a sokhelyütt felhólyagosott vakolatot - ez különösen a fal alsó részén jellemző, mert a padló egyenetlen, helyesebben a belső sarokban van egy kis "medence", ahol megáll a viz, és mivel a lábazat hiányos, a viz szépen lerohasztotta a vakolatot, ami, valószínűleg, már korábban sem volt a legjobb állapotban. Ezt bizony le kell verni, mert ha csak ráfestünk, akkor rövid időn belül újra lerohad.

Ha már levertük a vakolatot az alsó részen, akkor vissza sem kell vakolni, hiszen azt nem lehet tisztán tartani, pedig az elsődleges cél itt nem valami szépségverseny, hanem az, hogy ezt az amúgy koszolódó helyiséget könnyen és alaposan lehessen takaritani, ezáltal folyamatosan tisztán tartani. Persze, le lehet csempézni valami "ócsó" akármivel, de az éppen annyit is ér, mint az ára - a szarnak adunk egy pofont, a célt nem érjük el. Engem a mamám kicsi korom óta úgy nevelt, hogy nem vagyunk elég gazdagok, hogy bóvlit vegyünk... vagyis, nem öncélú luxushajhászásról lenne itt szó, hanem minőségi munkáról, amelyet egyszer negyven évben megcsinál az ember, aztán jóérzéssel használja.

A Zalakerámiának van egy nagyon tartós-jó gresslapja 30X30-as méretben, amit egyébként direkt nagyforgalmú helyekre terveztek, így jól bírják a strapát, csak jól kell előkészíteni az aljzatot és a falakat is. A színe az olajfa levelére emlékeztet, világos, zöldbe hajló, kékesszürke. Nagyon izléses darab és nem drága, most a Szatmárinál a Práter utcában 1590 Ft/négyzetméterért lehet kapni, akciósan. A válság miatt az építőipari cikkek ára nemhogy fel, inkább lefelé megy, érdemes kihasználni ezt a helyzetet. Ezzel a gresslappal boritanánk a padlót és a falakat is 5 sorban, de azért, hogy ne legyen olyan, mint egy nyilvános klozet valamelyik plázában, 150 cm felett lenne egy 60 cm-es szakasz, amely egyszerű, 20X20-as színes csempe, illetve ugyanannak a csempének a 10X10 változata, mint formabontó elem kerülne a falra. Tehát a normál-zöld kukák felnyitott fedélű magasságáig körben a strapabíró gresslap lenne, de afölött egy kis kedvesség-játékosság, ami mosolyt csal az ember arcára, amikor reggel, morcosan kiviszi a szemetet. Praktikusan azonban védi a falat a WC-fal magasságáig, szintén körben.

Felette a gresslap szinéhez illeszkedő, annál egy árnyalattal sötétebb színű fúgával megegyező  falfestés, ami csökkenti a kis helység magasságából fakadó aránytalanságot. Ugyanerre a szinre festjük (persze más festékfajtával, de a gépi keverésű festékeknél el lehet érni ugyanazokat az árnyalatokat) a WC-ajtót és a szeméttároló ajtaját-tokkal együtt, kívül-belül.

A baloldali falra felerősitve kerülnének a szelektiv szemétgyűjtésre alkalmas műanyag zsákok, szines keretre és fedéllel - piros, sárga, kék és zöld fedelekkel, amelyekben a papirt, a műanyag-flakonokat, a bádogdobozokat és az üvegeket is gyűjthetjük. Úgy lennének felerősitve, hogy a műanyag zsák egy kicsit a padlószint felett legyen, hogy takaritani lehessen alatta is.

A vizözön előtti falikutat leszerelnénk, a WC-helyiségben alakitanánk ki egy vízvételi helyet a takaritáshoz, de úgy, hogy egy rövid slagot is felszerelhessünk, ráklikkelhető kapcsolattal, éppen azért, hogy a szemetes-helyiséget szükség szerinti gyakorisággal, könnyen és alaposan lehessen takaritani. A WC-ajtóra nem lakat, hanem egy normális zár kerül - ez a helyiség is tiszta és tisztán tartható kell legyen. A szeméttároló nem lomtár, ott nem lehet kidobott vasalódeszka vagy egyéb lom. Ha valakinek a lakásában nem kell valami, akkor a pincében tárolhatja a következő lomtalanításig. A szeméttároló olyan kell legyen, hogy az ember ne undorral menjen abban a helyiségbe, még akkor is, ha a szemét nem a leggosztusosabb dolog a világon... mondjuk, a saját, házi WC-nkben sem a világ leggusztusosabb terméke kerül, mégis tisztántartjuk a környékét. Igy kell legyen ez a szeméttel is.

Hogy ne legyen sok rotható szervesanyag, a vegyes szemétben, a kert alkalmas pontján felállitunk komposztáló-ládákat, amelyek szintén tiszták, és gusztusosak, nem is büdösek, és ha oda tesszük a zöldség- és gyümölcshéjakat, akkor a kertünkben is egyre több, "saját gyártású" komposzt kerül, miközben csökkentjük az elszállitásra kerülő vegyes-szemét tömegét, amiért ugye fizetünk rendesen - havi 80 ezer forint körül, de egyre emelkedő áron... szóval, egy kis odafigyeléssel pénzt is megtakarithatunk, és a környezetünket is szebbé tehetjük.

Nagyon fontos eleme ezeknek a havi, kis-projekteknek, hogy nincs itt generálkivitelező, meg műszaki ellenör, nem költünk egy fillért sem feleslegesen. Az anyagokat én veszem meg, a maximális árengedményt kipréselve az eladóból - számlával és mennyiségi kimutatással, és a munkabéreket, Misinek, vagy szükség esetén más szakembernek is a legtörvényesebb módon, de nagyon kegyetlen ellenörzés mellett fizetjük.  Ebben nagy gyakorlatom van. A jó szakemberek ezt nem bánják, a rosszak menekülnek tőlem.

A következő projekt a bejárati kapu lenne, mert hallottam, hogy az idősebb lakótársaknak nehézséget jelent  kinyitni-becsukni, a lábazaton pedig már lekopott a festék  (aztán már a fa megy tönkre) - a grafitiről már nem is beszélek, de természetesen, azt is rendeznénk egyúttal.  Ahhoz, hogy könnyebben nyíljon rá kell szerelni egy-egy pántot (ilyen nehéz ajtóknál három pántot szoktak felrakni), a kilincset is lejjebb kell tenni, és az automatikus záródást is ki kell javitani, no meg az egészet rendesen beállitani. Kell kérjek néhány szakembertől árajánlatot, elő kell késziteni a munkát... ez lehetne a következő.

Közben a "fő munkák" az előirás szerinti liftszerelésen kivül az elektromos betápszekrények rehabilitációja. Az épület-felmérést folyamatosan csinálom, ahol kell szakértőket is bevonok, de ezek nem jelentenek többletköltséget.

Természetesen, ezt a párhuzamos-folyamatos munkát csak akkor lehet végezni, ha mindenki rendesen fizeti a közös költségeket, ami a tulajdonosok többségére jellemző, akik pedig nem, azokkal szemben következetesen eljárunk.

A péntek esti közgyűlés óta keményen dolgozott a Számvizsgáló és az Intézőbizottság három-három tagja. Szombaton reggel megírtuk a jegyzőkönyvet (4 oldal), hitelesítették, akik ezt vállalták, majd még szombaton megkezdődött a bankszámlák átírása. Mivel megszüntettük az egyszemélyes pénzkezelést, csapatostul mentünk a két bankba aláírni, mígnem az egész bürokratikus procedurát elintéztük. Többé nem fordulhat elő, hogy a közös képviselő saját belátása szerint átutal milliós tételeket.

Közben, a rendelkezésemre álló adatokból összeállítottam az egyes tulajdonosok befizetéseinek egyenlegét. Nemcsak a 2008 év végi egyenlegről van szó, hanem a 2009 első negyedéviről is - mindenkinek kiszámítottam, hogy mennyit kell befizessen ahhoz, hogy április végén ne legyen tartozása. Ma postáztuk minden lakónak a közgyűlési jegyzőkönyvvel egy borítékban. Azoknak, akik nem laknak a házban, természetesen a Magyar Posta szolgálatait igénybevéve tettük - köszönet Büky Bélának, aki elment a Postára -, akik pedig a házban laknak, megtalálhatják a postaládájukban - köszönet Büky Aninak és Mászáros Aninak.

A mai naptól nem jön a Hydrus-alapitvány munkatársa a szelektiv szemétért, de továbbra is lesz szelektiv gyűjtés, csak sokkal szélesebb-körűen, rendezettebben, mint eddig, mellesleg olcsóbban is. A munkát a takarítónőnk végzi, akinek a pontos munkaköri leírását is megírjuk a napokban, és természetesen, közzéteszem itt, hogy mindenki tudja, hogy mit és mennyiért végez.

A lift karbantartását is másvalaki végzi mától, és az ÉMI-TŰV által előirt felújitási munkákat is megrendeltük - lesz távriasztás is, ahogy kell, legkésőbb május közepétől üzemelni fog. A szükséges adatokat is a napokban kiirom, csak szeretném egy kicsit esztétikusabban megcsinálni, mint ahogy eddig voltak, ezért kis türelmet kérek.

Kádár Béla életének utolsó éveit a mi házunkban élte - ahogy az egyik, kedves szomszéd felhívta rá a figyelmet. Emléktáblája a ház falán belevész a szürkeségbe, pedig egy festő, akit a következőképpen jellemeztek: "Kezdetben Rippl-Rónai József hatása alatt dolgozott, majd 1918-tól a formakereső izmusok követőjévé vált. 1921-től Bécsben, Budapesten és Berlinben a Sturmban rendezett expresszionista-szimbolista műveiből kiállítást. A hitleristák által elrettentő példaként rendezett Entartete Kunst c. kiállítás katalógusán az ő műve is szerepelt. Művei New Yorkban szerepeltek kiállításon. Antifasiszta, drámai realista tollrajzai a háború után könyvalakban is megjelentek." - bizonyára nem erre az egérszürkére vágyott életében...

További információk a művészről:

Artportal

Anya gyermekével

Hidas városkép

Bálint Aladár a művészről

A Kádár Béláról szóló könyv

és egy remek gyűjtemény a képeiből:

festmények 1929 előtt

festmények 1930 után

Nem tudom, hogy kinek mi a véleménye a képekről, de miután végignéztem a galériát, teljesen beleszerettem ezekbe a szuggesztív alkotásokba... arra gondoltam, hogy ha sikerül méltó környezetet teremteni a házból, lehetne egy állandó kiállítást rendezni a reprodukciókból... álmondjunk szépet, hogy legyen erőnk megvalósítani az álmainkat!

Ez a ház olyan mint a város, olyan mint az ország: válságkezelésre és szerkezeti változást hozó reformokra párhuzamosan van szüksége.

Válságkezelésként az értelmetlen kiadások, a pazarlás megszüntetése és a bevételek növelése az elsődleges cél. Nem emeltük a közös költséget, ez tulajdoni hányadonként 100 Ft, és a házban 10,000 tulajdoni hányad van. Vagyis, rendesen 1 millió forint bevételre számíthatunk egy hónapban a tulajdonosi befizetésekből. Csakhogy az elmúlt években a közös képviselő nem élt a törvény adta lehetőségeivel a tartozások csökkentésére. Másfelöl viszont minden szinten folyt a pazarlás. A ház állapota eközben csak romlott. Tavaly, szinte minden megtakaritás a kéményfelújításokra ment el, de a kivitelezés minősége elég gyatra, és a kémény-probléma még közel sincs letudva.

A közgyűlést megelőző két hónapban a Számvizsgáló Bizottság tagjai próbálták kideríteni,  hogy mennyi pénzzel rendelkezik a Ház, mivel gazdálkodik. A kép, még közel sem tiszta, de az elkövetkezendő hónapban, amikor az előző közös képviselő át kell adja az összes iratokat, remélhetőleg tisztázni tudjuk a részleteket.

2009 március 17-i adatok szerint közel 1 millió kétszázezer forint közös költséggel tartoznak a tulajdonosok. Ez az éves bevétel 10%-a. Igy mindenekelőtt a bevételek terén kell rendet teremtenünk. Egy közösség nem engedheti meg magának, hogy bizonyos személyek kivonják magukat a közteherviselésből. A közgyűlési jegyzőkönyvvel együtt minden tulajdonos kap egy pontos kimutatást a befizetett összegekről és a hátralékokról, valamint arról, hogy április 1-10-ig mekkora összeget kell befizessen ahhoz, hogy ne legyen tartozása.

Az eddig ismert adatokból az derült ki, hogy tavaly 189,938 forintot fizetett a társasház banki költségeket. Az OTP minden befizetés után 200 forintot számol fel, és minden olyan napról, amelyen volt valamilyen pénzmozgás - számlakivonatot küld. Teljesen értelmetlen papirhalmaz, és persze fölösleges költségek. A napi számlakivonatot már tegnap lemondtuk - havonta egy tökéletesen elegendő a könyveléshez, de holnap azt is megvizsgáljuk, hogy melyik bank biztosít kedvezőbb feltételeket a számlavezetésre.

Nos, a bankokat még mindig nem fejeztük be, de úgy tűnik, hogy a csábító hirdetések a folyószámlán lévő lekötetlen összegek kamatairól, kevésbé csalogatók a valóságban. Ráadásul, az előző közös képviselő 5 (!) db számlát üzemeltetett, elég zavaros átutalásokkal, úgyhogy egyelőre megpróbálunk rendet teremteni a meglévő számlák körül. Mindenesetre, az áprilisban esedékes befizetéseket még mindig ugyanarra az OTP-számlára kérjük, mint eddig, de ha lehet, akkor Postán fizessék be, mert az olcsóbb, még akkor is, ha húszezer forinton felüli összegről van szó.

A közgyűlésen azt állította az előző közös képviselő, hogy a nótorius tartozók a múlt pénteken, vagyis a közgyűlés napján befizették a tartozásukat. Néhányan, valóban befizették a tartozásukat, de az a tulajdonostárs, aki több, mint félmillió forinttal tartozik, sajnos, most sem érzi, hogy a szabályok rá is vonatkoznak. Azzal, hogy a ház nyújtotta szolgáltatásokat igénybe veszi, ugyanakkor több, mint egy éve nem fizet a három (!) lakása után, valójában meglopja a közösséget. Éppen ezért, az április 10-i határidő után meginditjuk az eljárást, és a törvény maximális szigorával lépünk fel ellene. Pedig nem célunk az ellenségeskedés - ha valakinek valamilyen személyes problémája van, szivesen együttműködünk a megoldásban, de azt senki ne gondolja, hogy bárki élősködhet a közösségen.

2009 március 31-én a Társasház anyagi helyzete:

OTP folyószámlán: 696,467 Ft  Lekötött betétben: 881,348 Ft

CIB bankban lekötött betét: 548,686 Ft  

LTP számlán: 1,083,300 Ft (2012-ben hozzáférhető felújításokra)

2009 áprilisában 2,204,610 forintot kellene befizetniük a tulajdonosoknak ahhoz, senkinek ne legyen tartozása.

Ez a ház nem a legszebb Budapesten.

Nincsenek különleges építészeti értékei, nem volt kiemelkedően hires lakója.

A nyócker "elit " részén, a Palotanegyedben található.

Nagyjából egyidős Budapesttel. Kezdetben egy kisebb ház volt, nagy-nagy kerttel, aztán beépitették az előkertet, majd az első udvar épülettömbjére ráhúztak még két szintet.

75 albetét közül az utcai fronton 5 üzlet van, a többi lakás.

2009 március 27-én, elbocsájtva a sokadik közös képviselőt, egy tulajdonosokból álló csoport elhatározta, hogy ez lesz a mintaház -  egy átlagosan rossz állapotú házból,

szeretetreméltó,

emberi környezetet 

fogunk kialakitani.

Együtt.

A blog ezt az igyekezetet dokumentálja lépésről-lépésre.