Ezt a pert, azon túl, hogy a tulajdonostársakat szeretném tájékoztatni, másoknak, tanulságképpen is írom. A történet 2004 novemberében indult. Az akkori közös képviselő aláirt egy nagyon gyatra szerződést egy Vodafone-antenna elhelyezésére, amely számára 20 négyzetméternyi területet bérel a cég. Hogy miért éppen 20 négyzetméter, amikor a szerződés mellett terv nem szerepelt, ráadásul, aki látott már életében egy ilyen tipusú antennát, az tudja, hogy bár nem foglal el túl nagy alapterületet, de a szél elleni rögzítése miatt más célra használhatatlanná tesz igen nagy padlásteret - esetünkben a ház homlokzati részét. Ráadásul, a szerződésben az állt, hogy a Vodafone csak attól az időponttól fizet, amikor az antennát megépiti. Ez több, mint két év múlva következett be...
Egy későbbi közös képviselőnek feltűnt, hogy a konkrétan elfoglalt terület azért több, mint 20 négyzetméter, és ezt szóvá is tette. Mint kiderült, a szakértői vélemény szerint is, 34 négyzetméter az elfoglalt terület - és akkor még a másfajta használatra alkalmatlanná vált teljes, homlokzati padlástérről szó sincs. Miután az észrevételre a Vodafone nem reagált, 2007 év végén a társasház pert indított ellene. Ez év április végén, már én kaptam egy ajánlatot, miszerint a Vodafone hajlandó 400 ezer forinttal megemelni a bérleti dijat. Csakhogy, az nem derült ki, hogy mihez képest 400 ezer a többlet (ez, mellesleg a fele annak, ami a négyzetméterarányosan kijönne). A közgyűlésen határozatot hoztunk, hogy amennyiben a Vodafone 2008-2009-re megfizeti az évi kétmillió forintos bérleti dijat (ami 125 ezer forinttal kevesebb a perelt összegnél, infláció nélkül), valamint az eddigi perköltséget és ügyvédi tiszteletdíjat, akkor hajlandók vagyunk megegyezni. A mai tárgyaláson nem adtak választ, harminc napon belül nyilatkoznak... a viszontajánlatunk abszolut korrekt, jobban járnak, ha elfogadják, de még megy egy darabig a huzakodás...
Mindez persze megelőzhető lett volna egy alaposan megfontolt szerződéssel, ha az akkori közös képviselő kicsit utánanézett volna a témának, és a társasház érdekében tett volna meg mindent. Ez nem könyvelési probléma - mint ahogy a legutóbbi társasházi törvény-módositás szerint gondolják a politikusaink, hanem odafigyelés kérdése. Még azt sem mondom, hogy műszaki képzettség kell hozzá, csupán egy olyan hozzáállás, hogy ha már belemegyünk egy dologba, akkor utánanézünk, hogy működik ez másutt, mit kell ellenőrizni, mielőtt aláirunk egy szerződést. Megelőzni a bajt mindig sokkal egyszerűbb, mint utólag okoskodni.
