A mi házunk

Hiszem, hogy egy XIX.században épült házban is meg lehet valósítani a legkorszerűbb, XXI. századi életetforma kényelmes keretét. De ezért tenni kell! Városgazdász és újságíró diplomával, harminc éves építőipari gyakorlattal tekintek a társasházra, amiben lakom. Kritikus vagyok, de igyekszem segíteni is a közösségnek. Voltam közös képviselő - akkor indítottam ezt a blogot, ma már nem vagyok az, de felelősségteljes tulajdonos igen, ezért folytatom.

Linkblog

Friss topikok

  • ...szintén: @Amichay: Közben "lesett", és össze is tört... Szép, bolond világ... Sajnálom. Sajnálom, hogy "A... (2014.05.24. 21:06) Manapság...
  • Amichay: @flash.gordon: A komposztálót azonnal felszámolták, amint lemondtam a közös képviseletről. Én tová... (2012.11.22. 13:45) Végkifejlet
  • bodis.lajos: Éva, fantasztikus munkát végeztél. Három év után próbálom, próbáljuk újraéleszteni a reflexiót. Na... (2012.10.23. 11:07) Pályázat - titkok és mutyizás nélkül?
  • Amichay: @naszoszo: Az alapító okiratban kell szerepeljen az, hogy az üzletek minden négyzetmétere dupla a... (2011.05.03. 17:46) Jövőkép
  • városjáró: Szia Éva! Miújság a ház ügyeivel? Siker? Kudarc? Stagnálás? (2010.10.22. 16:08) Nem álmodtam - ez már a valóság!

Pénz beszél...

2009.06.09. 02:18 Amichay

Ma visszafizettem az április havi fizetésemet, miután a megbízási szerződéssel, ahogy a közgyűlés utóbb megszavazta, másként alakulnak a járulékok. A május havit eleve ki sem vettem, és ezt teszem a június havival is, hogy több pénze maradjon a háznak a felújitási munkákra, legalább az anyagvásárlásra az ÁFA-emelés előtt. Nem azért teszem, mert annyi pénzem van, hogy ingyen is dolgozhatom, hanem mert a lakásom felújitására tartalékolt összeget már úgysem kötöm le, hiszen magam is az anyagvásárlás közepette vagyok, igy olyan mindegy, hogy az én bankszámlámon van, kamat nélkül, vagy a házén. Helyesebben, most jobb, ha a házén van, úgyhogy amíg megtehetem, nem veszek ki fizetést. Ma befizettem a lakásom közös költségét az év végéig - hasonló megfontolásból.

A tulajdonostársaktól csak azt kérem, hogy a hátralékaikat fizessék be. Eddig 28-an fizettek közös költséget ebben a hónapban, de közülük 6-an elfelejtették a hátralékukat, amely egyenként talán nem nagy összeg, de ez a hat tartozás több mint 50,000 forint kiesés a háznak. Megérthetik, hogy miközben a "falakról kaparom le" a pénzt, hogy holnap megköthessük a szerződést a betápszekrények felújítására, aztán pedig a vizvezetékszerelés anyagaira gyűjtök, hogy amennyire lehet kivédjem a júliusi ÁFA-emelést, minden hátralék bosszantóan hiányzik. Miközben intézkedem a nagyobb tartozások bírósági behajtásáról, igyekszem kicsikarni a Vodafontól a házat megillető összeget, rendkívül bosszantó a 4-5,000 forintos tartozások miatt másodszor-harmadszor levelet írni. A közgyűlési jegyzőkönyvvel mindenki megkapta a tartozási listát. Január óta ez már a negyedik, amelyen szerepelnek a tavalyi év zűrös befizetéseiből itt-ott adódó kisebb tartozások - ha valakinek kétségei vannak, hogy nem pontos, szivesen átnézem vele újra, hogy bizonyossága legyen, de azokat az apró összegeket is kérem, hogy vegyék komolyan, és fizessék be. Mint már annyiszor leirtam, utálok veszekedni, de ez közel sem jelenti azt, hogy ebbe a helyzetbe belenyugszom. Már régen, a packázó hivatalokkal szemben kialakitottam egy "kifárasztásos módszert" - nem én fáradok ki, azt garantálom. Ez elvi és gyakorlati kérdés is egyben: elvi azért, mert csak akkor van valakinek joga a közös szolgáltatásokat igénybe venni, mondjuk a szemetét kiüriteni a kukákba, ha ennek árához hozzáteszi a maga pénzét - gyakorlati kérdés, mert a háznak rengeteg fejújitás-jellegű munkát kellene fizetnie, de csak abból tudja, amit a tulajdonosok befizetnek, ha pedig nem jön be a szükséges pénz, vagy késik, akkor ezek a munkák is késnek, ami pedig mindannyiunk életminőségét rontja, de az ingatlanok lehetséges értékét is. Vannak akik úgy szeretnék csökkenteni a kiadásokat, hogy azoktól sajnálják a fizettséget, akik dolgoznak, miközben maguk a közös költséget több, mint egy éve nem fizetik, és mert eddig senki "nem rágra a fülüket", úgy gondolják, hogy ez a világ rendje: van aki fizet, van aki dolgozik, és van aki mindkettőt kihasználja... nos ennek vége lesz, mert nem szállok le azokról, akik semmibe veszik a közösségi együttélés szabályait. Nem szeretem ezt csinálni, de meg fogom tenni, mert ez a dolgom.

Aféle optimista felhangként - ahogy pakolom a cuccaimat a felújítás előtt álló lakásomban, egyre több dolgot találok, amit szívesen felajánlanék a jövendő közösségi helyiség részére. Nemcsak polcokat, asztalt mosdót, vagy mosogatót, és hasonlókat, amelyek csökkentik a mosókonyha átalakitásának költségeit, hanem a későbbi, közösségi funkcióhoz való dolgokat is, mint például könyvek, folyóiratok, és egy kölcsön-DVD-könyvtár alapjait.  Elég sok DVD-m van, és arról a rossz szokásomról sem hiszem, hogy le fogok tudni mondani, hogy időnként újabbakat veszek. De ahogy az internethasználatot is lehet optimalizálni azzal ha a közösségi helyiségben lesz internet, és ezzel a kezdő internetezők vagy az érdeklődők is hozzáférhetnek - terveim szerint az egyik régebbi laptopomat felvinném - úgy a DVD-gyűjteményből egy igen szimbólikus, mondjuk önkéntes, 50 forintos "bérleti dijért" bárki vihetne filmet, mint egy kölcsönkönyvtárból. Ez a "bérleti dij" aféle adomány-alapba kerülne, amiből újabb DVD-ket vehetnénk. Ezen felül, ha valaki megunta a már sokszor látott DVD-it, ő is felajánlhatja a közös könyvtár számára.

Annak idején, amikor kivándoroltam Izraelbe a két kicsi gyerekemmel, nem egyszer voltak anyagi gondjaink, de mindig megőriztünk valami pozitív fogodzót az életünkben. Akár azt, hogy az egyszerű ételt szépen megteritett asztalra tettük, és úgy ültünk mellé, mintha legalábbis libamáj lett volna a  tányéron, hogy  nevetve mondhassuk egymásnak - jól élünk...

komment

Címkék: pénz

A bejegyzés trackback címe:

https://brody17.blog.hu/api/trackback/id/tr821172938

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kertészleszek 2009.06.10. 09:29:59

Éva! már olyan sokszor írtál a tartozókról és az összegekről, amivel tartoznak. Biztos hogy ezen a fórumon elér hozzájuk a felszólítás, noszogatás? Kicsit úgy érzem, pusztába kiáltott szavak (írások) ezek.

Amichay · http://sipucim.blog.hu/ 2009.06.10. 12:03:21

@kertészleszek: Azt nem hiszem, hogy ezek a blogbejegyzések fogják meghatni őket, úgyhogy közvetlenül fordulok levélben hozzájuk, a nagyösszegű tartozás behajtására pedig már ügyvédi közreműködést is felkértem.

Másfelöl viszont, fontosnak érzem a probléma dokumentálását. Sokkal általánosabb probléma, mint azt hinné az ember, hogy a társasházakban vannak olyan emberek, akik magukra nézve nem érzik kötelezőnek a közteherviselést, és állandóan kibújnak alóla. A közös képviselőknek ezzel nagyon sok gondjuk van, és sokan a könnyebb megoldás felé fordulnak: ha hiányzik pénz, emelik a közös költséget. Igy azok, akik becsületesen fizetnek, folyamatosan "viszik a hátukon" azokat, akik kivonják magukat a közteherviseléből. Ezt én nagyon igazságtalannak tartom, ezért fogadtam meg, hogy ha törik, ha szakad, ez igy nem mehet tovább. Nem lesz célbefizetés, nem lesz közös költség-emelés, hanem behajtom a tartozásokat.
Sokkal szivesebben foglalkoznék azzal, hogy minden apró hibát felmérjek a házban, vagy azzal, hogy legyen kellemesebb a lakókörnyezetünk, de a pénzügyek nemcsak arról szólnak, hogy mire elég a pénz és mire nem, hanem egy nagyon káros emberi magatartásról is, ami túlbúrjánzott ebben az országban, nemcsak ebben a házban. Tehát arról a másokat kihasználó emberi magatartásról irok folyamatosan, ami a pénzügyekben precizen tettenérhető.

Lehet, hogy azok az emberek, akik rendszeresen "elfelejtenek" fizetni, miközben használják a közösség által finanszirozott szolgáltatásokat, nagyon meg fognak útálni emiatt, de ez nem különösebben érdekel. A rend alapja, hogy a közösség döntését elfogadva, mindenki kivegye részét a terhekből, legalább azon a minimális szinten, hogy befizeti, méghozzá időben, a közös költséget. Vannak, akik ennél többet is tesznek a közösségért, és köszönet érte, de a kötelező részt senki nem hárithatja a másikra.

Az elmúlt hetekben többen fordultak hozzám, hogy nem vállalnám el az ő társasházukat is, mert a problémák, amelyekről a blogban irok, náluk is jelentkeznek. Természetesen nem vállaltam el, hiszen még a mi házunkban sem győzöm a munkát, amig a rend alapjait le nem teszem, de szívesen segitek a tapasztalataimmal olyan házakat, ahol az SZVB kezdi komolyan venni a feladatát. Lehet, hogy egy laza, tapasztalatátadáson alapuló "szövetséget" alakitunk ki, ami nagyon jó, hiszen tanulunk egymástól. Én is rengeteget tanultam Margittól, a Guttenberg Otthon zseniális közös képviselőjétől, és ha a mi házunk blogjából is tanulnak mások, az nagyon jó, hiszen minden egyes, jobban működő ház jobb környezetet jelent, ami "kicsorog" az utcára is, jobbá teheti a várost. Merthogy a lelkem városgazdász, én mindig a nagyobb egységet is látom, bár a kisebb egység dolgait próbálom ráncba szedni...:)
süti beállítások módosítása