Sajnos, az OTP-pályázaton sem nyertünk... Ma reggelre feltették a nyertesek listáját.

Nincs ingyen-pénz. Továbbra is keményen meg kell dolgozzunk és fizessünk minden eredményt. Talán, nekünk éppen azt kell bebizonyítanunk, hogy csak saját erőre támaszkodva mit lehet elérni.

Ha milliókat nem is nyertünk, azt, hogy a pincéket, amelyekben a szennyvízcsatorna-felújítás folyik kiürítsék a lomtól - egész jól teljesítették az érdekeltek. Persze, a nagy lomtalanítással megvárjuk a kollektiv-kerületi hacacárét, hiszen az elszállítás sem kis pénz. De ez a kis-pince-lomtalanítás jó főpróba volt a tavaszira, ami egy általánosabb és alaposabb lomtalanitás lesz majd - pince+padlás+udvarok - odafigyelünk és kellő időben rászervezzük a szükséges előkészületeket.

Itt jegyeznék meg valamit: a pince, a padlás, a lépcsőházak , légudvarok és a nagyobb udvarok is az osztatlan közös tulajdon részei - senkinek nincs vélt , szokáson alapuló vagy szerzett joga a használatra...  Hasznositásukra készítünk egy javaslatcsomagot, mert ezek a területek olyan állapotban vannak, hogy mindenképpen foglalkoznunk kell velük.

A jövendő, évzáró közgyűlésre olyan javaslatcsomagot szeretnénk kialakitani, ami az igazságosságon, az arányos közteherviselésen alapszik, nem pedig az "aki marja kapja" szocializmusból ittrekedt gyakorlatán.

Hónapról hónapra javul a közös költség fizetési fegyelem. Senkivel szemben nincsenek előítéleteim, nem nagyon érdekel, hogy valaki "éveken keresztül rosszul fizetett", ha most tudomásul veszi, hogy a rend ott kezdődik, hogy teljesitem a kötelességeim. Aki a fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, nincs erkölcsi alapja arra, hogy a közösség pénzén élősködve igénybe vegye a közszolgáltatást. Hogy a magyar jog mit enged meg, és milyen gyatrán működik az ügyeskedőkkel szemben, az egy dolog, de egy közösségben legyen számkivetett az aki hülyére veszi embertársait. 

A  rendszer tisztasága az ilyen kisközösségek működésén alapszik - ha eltűrjük azt, hogy egy tulajdonostárs majd 450 ezer forinttal tartozik a közösségnek, miközben nem restelli igénybevenni a szolgáltatásokat, sőt bizonyos kivételezettséget is vindikál, akkor nem csodálkozhatunk azon, hogy a BKV-nál százmilliós összegeket fizetnek ki érdemtelenül - mindkét jelenség gyökere ugyanaz: teszik, mert megtehetik, hiszen nincs bennük szégyenérzet, hiszen a közvetlen környezetük félrenéz.

Az, aki úgy beszél ezekkel az emberekkel, mintha mi sem történne, holott tudja, hogy milyen nagy összeggel tartoznak a háznak - jusson eszébe, hogy azt a pénzt az ő zsebéből kell pótolni, vagyis, ez éppen olyan, mintha a tartozó szomszéd odamenne hozzá és kivenné a táskájából a pénztárcáját... mert megteheti... valóban hagyjuk, hogy megtegye?