Még a VIII. kerületi Ingatlankezelő Vállalat készíttetett egy állapotfelmérést 1991 szeptemberében, amelyben már szó van a kémények állapotáról. Ebben számos szabálytalanságra hívta fel a figyelmet. Takács Lászlóné statikus 1998 májusi szakvéleménye szerint a Bródy 15-el határos tűzfallal egybeépített kémény veszélyes és számos más kémény is javításra szorul, nemcsak a tetősík feletti, hanem a padlástéri szakaszon is. A szakértő erre egy hetes határidőt adott, de egy 2001.10.16-i jegyzőkönyv szerint a munka még mindig nem készült el, sőt 2002.09.30-ig kapott haladékot.
Mivel a Bródy 15-ben légörvény miatt kéménymagasításra került sor, újra előkerült a probléma, de megoldást, úgy tűnik nem nyert. 2006 áprilisában ugyanaz a Standart Kft. amely végül 2008-ban 10,694,061 Ft-ért átépített bizonyos kéményeket - nem az összeset és csak a tetősík felett - még 3,144,762 Ft-os árajánlatot adott. Az árajánlatot a FŐKÉTÜSZ szakvélemény alapján adták, más, a kémények valós használatát tükröző felmérés nem készült - legalábbis, az irattárban ennek nyoma sincs.
Tehát, miközben a társasház alakulása körüli időktől tudvalevő volt, hogy a kémények karbantartása, javítása körül problémák vannak, évek teltek el, és az aktatologatáson kívül nem történt semmi. Pedig a statikai és kéményseprői szakvéleményen kívül, alapvető kérdéseket kellett volna megvizsgálni - például, hogy mennyiben változtak a fűtési szokások, ki mire használja a kéményeit?
A ház építése idején minden helyiségbe kellett kályha, amit vegyestüzelésre terveztek, vagyis, szénnel, fával rakták meg. Időközben egyre többen áttértek a gáztüzelés valamilyen formájára, és megjelentek a gázzal működő vízmelegítők, szintén kéményekbe bekötve. Mások, gáztüzelésű parapetkonvektorral kezdtek fűteni. A kémények meg maradtak úgy, ahogy voltak.
A felújítás halogatásának indoka a pénzhiány volt, fel sem merült a tervszerű karbantartás-felújítás fokozatosságának lehetősége, és ami még nagyobb baj, nem volt semmilyen jövőkép abban a tekintetben, hogy a technológiai változások miképpen befolyásolják a ház kéményhelyzetét.
A kémény-átépítés közvetlen indoka - az iratok alapján az volt, hogy a ház el akart nyerni egy 15%-os kerületi és egy 15%-os fővárosi pályázati pénzt, és ezért a közgyűlés megszavazott egy 10 millió 700 ezres tételt anélkül, hogy alaposan megvizsgáltatták volna minden egyes kémény szükségességét, tervet készíttettek volna arra, hogy a lakások fűtéséhez és melegvízellátásához milyen berendezések vannak, illetve lehetnek a jövőben, és ezeknek megfelelően mire lesz szükség.
Hogy miképpen lettek a kémények életveszélyesek a pályázat pillanatában, az nem derült ki számomra, de ismerve a pályázati zsűrik követelményrendszerét, miszerint a liftfelújításra is akkor kaptunk volna pénzt, ha hagyjuk életveszélyessé válni - mindent el tudok képzelni.
Mindenesetre, a részleges kéményátépítés megtörtént, 10,694,061 Ft-ért, amire hiába kaptunk 3 millió 208 ezer forintot, mint támogatást, a 159 kémény átépítés utáni ellenörzése 3 millió 346 ezer forintba került 2008 november 8-án. Vagyis, valakiknek ez igen kifizetődő üzlet volt, csak nem éppen a társasháznak. Ebben nincs benne a műszaki ellenör díja, aki egyébként korábban, az átépítésre árajánlatot adó egyik céget jegyezte. Körmagyar...
Csakhogy, hiába építették újjá a kémények tetősík feletti részét, ha a gáztüzelésű kémények béleletlenek maradtak, vagy a korábbi bélelés már nem elfogadható a mindenható FŐKÉTÜSZ szemében. A mellékelt képen a tégla vizesedésének, sőt salétromosodásának ( a só kicsapódása a vízből, ami idővel szétfeszíti a tégla szerkezetét) jelei látszanak. Közelebbről is megnéztem, még tavaly, amikor az előző közös képviselő szerint a kémény kifogástalan minőségben épült meg. Az inkriminált kéményfalazat és a beton fedkő közé befért a fél kézfejem... A kémény vizesedéséért a béleletlenséget okolta a műszaki ellenőr, bár nekem a beton fedkő minősége is éppen elég hibaforrásnak tűnik, de az eredményt illetően teljesen mindegy, hogy mitől fagy szét.
Az éves FŐKÉTÜSZ vizsgálaton 163 kéményt tartanak nyilván. Ebből egyedi tartalék-kémény, magyarul nem használják: 31 Egyedi szilárd fűtésű 70 (!) - tudomásom szerint egy család fűt fával az egész házban, szénnek nyoma sincs évek óta. 55 gáztüzelésű kéményt tartanak nyilván. Az éves kéményseprővizsgálat számlája 269,558 forint volt 2009 áprilisában. A hetven szilárd tüzelésű kéményért 119,112 forintot fizetünk, atartalékkéményekért 35,042 forintot. Vagyis, a meglévő állapot fenntartása évente 150 ezer forintba kerül - ez a slamposság ára.
Persze, ha nem futunk az ingyenpénz délibábja után, hanem a kéményfelújítást alapos előkészítés után csináltatjuk, nota bene: az elmúlt évek során a kémények állapotának megfelelő folyamatos és rendszeres karbantartással nem érjük el az "életveszélyességi fokot", akkor egész más megoldás is szóbajöhetett volna ennyi pénzből. A lakásonként 2-3 kéményből egy előtervezéssel ki lehetett volna szűrni azt az egyet, amely a gázkazán működtetésére célszerű most, vagy a jövőben. Vagy, az is elképzelhető, hogy a lakás tulajdonosa nem kíván gázzal, hanem mondjuk elektromos árammal fűteni, és persze lehetséges, hogy továbbra is lesznek, akik fával akarnak fűteni. Ezzel semmi baj nincs, ha szépen felmérjük a szükségleteket, az igényeket és annak megfelelően készül egy terv, amely a felújításra kerülő kémény minden problémáját megoldja - nem félig-meddig, hanem tökéletesen. Ha a társasház nem költ arra, hogy fölösleges kémények falazatát átrakatja, lehetséges, hogy a bélelésre is jutott volna pénz, vagy legalább jobb minőségű kivitelezésre és a bélelési igények felmérésére- megszervezésére, még akkor is, ha a kéménybélelés költsége a tulajdonosokat terheli.
Az ereszd el a hajam-jellegű, részleges átépítés nem tudta le a ház kéményproblémáit. A két épülettömb közötti magasságkülönbség miatt vannak olyan újjáépített kémények, amelyek most is légörvényben vannak - működésük tökéletlen, sőt, lehet veszélyes is. Az átépítés következtében a cseréptető rosszabb állapotba került. A cserepek visszarakásakor nem mindig sikerült az illesztés tökéletesen, hiszen a cserepek az elmúlt évtizedek során a hőtágulás következtében deformálódtak. Amig nem bontották meg őket, addig szépen egymásba kapaszkodtak, de a bontás során nem számozták meg őket, igy a visszaépités esetlegessége sokhelyütt laza kapcsolatot eredményezett. Ezen a télen, már kétszer kellett helyrerakatni az elmozdult cserepeket. A tetőfedők szerint az inkriminált tűzfal, amely már az 1991-es szakvéleményvben is szerepel, most is botrányos állapotban van. A gyűjtőkémények hasonlóképpen.
Az átfogó problémamegoldás előszobája a hosszú távra tervezés, amiről az előző 5 bejegyzésben írtam. Ezek szerint a kémények szükségességét felül kell vizsgálni és akkor, ha a ház elfogadja az idő szavát és az elkövetkezendő 5 évben megvalósítja a napelemes zöldtetőt, akkor a Bródy 15 felé a tűzfal nagy részére egyszerűen nincs szükség. Javulna az első udvar benapozottsága, a légudvarokba több fény jutna be. Az utcai homlokzat érintetlensége miatt persze, a kritikus tűzfalat rendbe kell hozni, kicserélni a cseréptartó lécezést, és napelemes cserepekkel borítani a nyeregtető délkeleti oldalát, új cserepezést kaphatna az utcai homlokzat, a padlástérbe pedig helyet kaphatnának mindazok az áramátalakító berendezések, amelyek a házi, mini-naperőművünk üzemeltetéséhez szükségesek. A használaton kívüli kéményeket a legtöbb esetben meg lehet szüntetni, még akkor is, ha minden lakásnak biztosítunk egy működőképes kéményt. Feleannyi kémény karbantartása, ellenörzése - ha ésszel csináljuk a dolgokat.
