A három udvar közül, amellyel a házunk megáldott, a legszebb, kétségtelenül az, amit 1885 előtt épitettek körül. Ezt láthatjuk a koncert képein. A legcsendesebb udvar a leghátsó, ami az első kertéSZombatunkról készült képek kollázsán az alsó sorban látható. A legtöbb probléma a legnagyobb udvarunkon van. Ennek eredendően nagyon jó arányai voltak, de az 1914-es átépitéskor és később hozzáépitett két emelet rontott az udvar benapozásán.
A gondokat növeli, hogy a pince talajnedvesség elleni védelme, ha volt is, az idők során tönkrement. Az udvar falak menti lebetonozása azt eredményezte, hogy a nedvesség kúszik felfelé a falakban. A pinceablakok rémes állapotban vannak, és a szellőzést sem segitik elő. Befelé bukó ablakok kellenének, amelyek lehetővé teszik a nagy felületen való szellőzést. A pincefal mentén le kell ásni, és megoldani a talajnedvesség elleni védelmet - vagyis a betont fel kell törni. Amúgy is fel kell törni, mivel az esővizlevezető csatornák is felújításra szorulnak, bekötésük vonalában a kertben megsüllyedt a talaj. Ha pedig újra kell burkolni, akkor nem kellene a régi, rossz gyakorlatra visszatérni...
Miért rossz a mostani, ötlettelen négyzetes zöld flekk az udvar közepén és a betonjárdák körben? - az előbb emlitett funkcionális problémán túl...
1. Ez az udvar egyben átjáró is a belsőbb udvarokba. Ez a forgalom ott zajlik a földszinti lakások ablaka alatt. A gangokon ez másként nem oldható meg, de egy-egy gangszárnyon kisebb a forgalom, mint az udvaron, ugyanakkor az udvaron bőven van hely arra, hogy egy kis privát szférát adjunk az ottlakóknak azzal, hogy a forgalmat az ablakuktól távolabb vezetjük.
2. A mostani területből két nagy placc, az udvar két végén, tövig le van betonozva, ugyanakkor az egy középső blokkban lévő zöldben nem lehet száraz lábbal járkálni - hiába van elég intenziv növényzet, azt csak nézzük, nem tudunk benne sétálni.
3. Minden földszinti lakó próbált néhány ládás növényt az abalakai alá, az ajtója közelébe elhelyezni, hiszen abszurd, hogy van kert, de a lakás környéke sivár beton.
4. A kertet csak nézni lehet, ami talán felülről nagyon szép, de lent nincs helye annak, hogy akár egy kismama leüljön a csecsemőjével, nemhogy egy kis játszóhely a nagyobbacskáknak, hogy a felnőttekről már ne is beszéljünk... a legnapsütöttebb helyen betonplacc és rajta két gyönyörű motor, ami bizonyára fontos a gazdájuknak, de nem igazán jó elrendezés.
Városgazdász vagyok, nem tájépitész. De funkcionális, gyalogos közlekedési rendet mi is tanultunk, tehát ezzel kezdtem az első vázlat elkészitését.
Északról jön az ember, a kapu felöl, és azok a szerencsések akik a belső udvarba mennek, innen kell eljutniuk a rajzon lévő jobb alsó sarokba,
Az utca szintjétől egyenesen, de mielőtt az ő átjárójukba érnek, négy lépcsőt, összesen 56 cm magasság-különbséget kell leküzdeniük. Ez különösen akkor roppant kellemetlen, amikor egy robogóval akarja megtenni valaki - a lépcső itt-ott letöredezett fokai mutatják, hogy ez nem mindig sikeres próbálkozás.
Viszont, ha elfogadjuk, hogy nem mindenütt kell tök vízszintesnek lenni egy udvarnak, akkor semmi akadálya, hogy itt egy enyhe rámpa legyen, amin könnyű felsétálni - 1%-os lejtéssel, igazán kellemes. Mellette, az a rész, ami az 5-ös lakás bejáratának vonaláig le van betonozva, az egyik legszebb, szabad zöldterület lehetne, még napot is elég jól kap, mert ezen a részen a belső épület két emelete kevésbé árnyékolja az udvart. Itt lehetne a kisebb gyerekeket "legeltetni" - az idős lakók sem kell féljenek - nem minden gyerek fába szorult féreg, aki üvölt, főleg ha van egy kis mozgástere... Ugyanitt lehetne egy leülősarok is, kismamáknak, fiataloknak - este esetleg kerti partinak... A lakásablakok alatt bokrokkal, hogy minél kevésbé legyen zavaró a közösségi élet az individum számára...
Visszafelé haladva, a két meglévő fa irányába (egyetlen fát sem kell kivágni, mindet bemértem, mint ahogy a csatorna fedlapokat is, amelyek kis fekete négyzetekként jelennek meg a burkolaton) itt van a legnaposabb terület - ha valahol, akkor csak itt maradna meg fű - ez lehetne egy pici tisztás, ahol akár a fűbe is le lehet heveredni...
A gyalogjárók minden lakáshoz elvezetnek, úgy, hogy egy kis privát kertet alkotnak az ablakok alatt - ezt az ottlakó gondozhatja, kedve szerint, de rumlit, mint némely mostani lakás körül, nem szeretnénk - a lakásban el nem férő használati tárgyaknak nem ez a helye - emlékeztetni szertenék mindenkit - ez osztatlan közös tulajdon. Nem parcellázunk, de igenis adnánk lehetőséget a privát gondoskodásnak. A "koncert-WC" és szeméttároló előtt lenne a komposztáló helye - véleményem szerint ez lenne a legkevésbé zavaró, ugyanakkor célszerű. Mellette a felújitott szeméttároló falából jönne a kerticsap, amelyre külön vizórát szerelünk, hogy ezután ne fizessünk csatornadijat. Mellesleg, egy kis odafigyeléssel az automatikus öntözést is megodlhatjuk - nem akkora ördöngősség és a tökéletes vizháztartást biztosit a növényeknek (csepegtető öntözés).
Jobb oldalon, a melléklépcsőház előtt van két vizakna, és a 3-as lakás ablaka elég távol van ettől a saroktól. Itt lehetne a morotosok sarka - nem a kert legnaposabb pontján, ahová egy kétpados leülősarkot terveztem.
Kissé megváltoztak a pincelejáratok is. A jobboldali kiváló adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy egy rámpán levezessük a kerékpárokat - a mai, négy nagyterű pincét kissé átalakitva később, de itt remek és nagy befogadoképességű biciklitárolót alakithatnánk ki, különösebb erölködés nélkül - kb. 4%-os lejtéssel. A másik oldalon is átépitenénk a lépcsőt, hogy közvetlenebb kapcsolata legyen az udvarnak a pincékkel, és a közösségi funkciót itt is növelnénk, idővel, hiszen ma szinte üresek a valamikori rekeszek, illetve ahol lom van felhalmozva, annak úgyis ki kell onnan menni, ha nem akarunk patkányokkal együtt élni...
Ez az első vázlat, egy vélhetően hosszú tervezési és megvalósitási folyamat első lépése - a legközelebbi kertéSZombaton lesz alkalmunk megvitatni, javitani, együtt-gondolkodni róla.
A talajnedvesség elleni szigeteléssel szorosan összefügg a pincék mai és elvárható állapota. A meglévő alaprajzok és néhány helyszini mérés alapján készitettem erről is vázlatot, de ezt egy külön postban teszem fel. Mindenesetre kiderült, hogy nagyon szépen megoldhatók lennének az egyéni tárolók - mindenkinek saját, különbejáratú tárolója, az esővíz összegyűjtésére képzett tárolók elhelyezése, és egy szuper bicikli-garázson túl, még egy kellemes kis közösségi tér is! A dolgok összefüggenek egymással, tehát ezt az aspektust is meg kell vizsgálnunk.
A második udvar épülete alatti pince tervét is megvizsgáltam. Ott van egy fantasztikus lehetőség, amit a közösség javára fordithatnánk - a harmadik udvar felé a pinceszinten hatalmas ablakok vannak - itt akár egy edzőtermet és szaunát is kialakithatnánk, a harmadik udvarban pedig egy házi uszodát is...télen akár be is fedhetjük... igaz, hogy ennek a pincének a nagy részét, mintegy 68 négyzetmétert az a tulajdonos sajátitotta ki, aki 418 ezer forint közös költséggel tartozik a háznak és a pletykák szerint hűtőszekrényt tárol lent, a közös villanyt használva erre a célra is. A pincébe nem tud bemenni senki, csak ők, holott, ez az osztatlan közös tulajdon része... van mit rendbetenni ebben a házban.