Mióta "elterjedt", hogy "micsoda őrültségeket akar ez a nő" - vagyis a Jövőkép, ami egy vita-alapnak, gondolatébresztőnek készült elsősorban, bár mindent, amit abban leírtam, szíves örömest megvalósítanám, időnként kapok egy e-mailt, a napelemekhez, zöldtetőhöz hasonlóan "utópisztikus" témában. Tulajdonképpen, a hozzám eljutó információk egyre csak azt erősítik, hogy mennyire nem álmodtam - az a jövő már itt van, és nemhogy a jelen, hanem, ha nem igyekszünk, akkor pillanatokon belül meghaladott múlttá válik.
Ezekből a hozzám eljutó információkból nyújtok át egy kis csokorra valót - egyben azt is remélve, hogy az együttműködés vonzóbb viselkedésminta lesz a veszekedésnél.
"A brit kormány hétfőn bejelentette "házi" zöld-energia termelést ösztönző intézkedési csomagját. A világon egyedülálló program úgy segíti elő az alacsony széndioxid kibocsátású fűtési technológiák elterjedését, hogy az azokat használó háztartásoknak fizet érte.
A cél 2020-ra a megújítható energiaforrások arányának 15 százalékra növelése az EU előírásai szerint. 
Április elsejétől alacsony széndioxid kibocsátású áramtermelési technológiákat, például napelemeket, vagy öt megawattnál alacsonyabb kapacitású szélturbinákat üzembe helyező lakások vagy közösségek részesülnek pénzben az általuk termelt elektromos energia után -úgynevezett "betáplálási" tarifák alapján-, még akkor is, ha az áramot saját maguk használják fel."
A napkollektoros hőtermelés lehetőségei Magyarországon...
Európai díjra esélyes az óbudai faluház
" Soltész Ilona, az NFGM Építésügyi és Építészeti Főosztály Építészeti és Építésgazdasági Osztály osztályvezető az új épületenergetikai irányelvek című előadása az idei Comfort Budapest konferencián, az egész nap alaphangját megadta. Soltész Ilona ugyanis arról beszélt, hogy az EU bizottságaiban hosszas huzavona és tárgyalások eredményeképpen tavaly novemberben politikai döntés született arról, hogy be kell vezetni azt az irányelvet – és itt most tessék bekapcsolni a biztonsági öveket és erősen megkapaszkodni – , miszerint :
2020-tól minden új épület 0 fűtési energiát használhat.
A fenti időpontig a tagállamoknak meg kell alkotniuk a maguk szabályozását, de az alapkoncepciótól nem térhetnek el. Mindez 1,5 év kemény tárgyalásainak eredményeképpen született meg. Az osztályvezető asszony megemlítette még, hogy szigorodni fognak az előírások és az energiahatékonyságot kiterjesztik a meglévő épületekre is, egyben eltörölve a mostani határt ( meglévő épületek esetén ha az nem éri el az 1000 m2-t, akkor teljes körű felújítás során nem kell energetikai vizsgálat). Az új szabályozás fontos eleme lesz, hogy mindezt költségoptimalizált módon kell megvalósítani, ami egy igen fontos dimenzió ebben az egész témában, hiszen nem csak a racionalizálás, hanem ennek költségvonzatait is szabályozni kívánják. A szavaiból úgy vettem ki, hogy ennek módozatai még nincsenek kiérlelve, a szabályozási munka ezen része még csak most kerül kidolgozásra.
A lényeg viszont a 2020-as dátum, ami a magyar építőipart alapjaiban fogja megváltoztatni, bármennyire is bombasztikusan hangzik is ez. A passzívházak miatt fanyalgók jobban teszik, ha elkezdenek megbarátkozni a gondolattal, hogy 8-10 év múlva már csak az marad a placcon, aki tudomásul veszi, megváltozott a világ és az építészeti tervezés során már oda kell maga mellé ültetnie a gépész tervezőt és nem csak egy műleírást kérni tőle az eng. terv beadásakor. További fontos változás lesz, hogy a fűtési és légtechnikai rendszerek kötelező (energetikai) felülvizsgálatánál a határt jelentősen leviszik (20 kW/12kW), ami azt is jelenti, hogy ebbe a körbe már bele fognak esni a nagyobb családi házak, társasházak is. "
