A ház blogjába nemcsak kommentelni lehet, hanem, ha valakinek olyan írása van, ami érdekelheti a közösséget - csak el kell küldeni e-mailben, és felteszem. Tudom, ennek van technikailag elegánsabb módja is - arra is lehetőséget teremtünk rövidesen.
Most a házban lakó Szakács István kertészmérnök cikke következik, aki nélkül a kertéSZombatok sem jöhettek volna létre, és aki évek óta, csendben, de következetesen telepít újabb és újabb növényeket a kertbe - a saját költségére.
Balkonnövényeink teleltetése
Az időjárás előrejelzést hallgatva úgy tűnik, a hétvégén beköszönt a tél, erős lehűlést és havat hozva magával.
Az idei évben szerencsések balkonnövényeink hiszen tavasszal a korai felmelegedés miatt hamar elfoglalták helyüket házunk ablakaiban, gangon, párkányon, erkélyen. Szerencsések azért is , mert a hosszú és enyhe ősz után még 2 hetet kaptak a télből is, mielőtt még a fagy lefonnyasztaná föld feletti hajtásaikat. A házban járva látom, hogy nagyon sok olyan növény van, amelyet megfelelő körülmények között lehet, és bizony érdemes is átmenteni a következő évre, hiszen jövőre még több és szebb virággal örvendeztethet meg minket kedvenc muskátlink, leanderünk vagy angyaltrombitánk. De hogyan és hol teleltessük házi kedvencünket, hogy túlélje a hideg és fényszegény hónapok okozta megpróbáltatásokat?
Házunk belső, nyitott függőfolyosói -sajnos- nem alkalmasak mediterrán- és balkonnövények hosszútávú teleltestésére, bár vannak szerencsés kivételek: egy edzettebb, idősebb leander átvészelhet egy enyhe, maximum mínusz 5 fokos hideget is gond nélkül, ám ha a fagyos éjszakák és nappalok huzamosabb ideig tartanak, bizony nem éli túl a telet a növény. A mediterrán növények (leander, rozmaring, citrusfélék, muskátlik ) eredeti élőhelyein a tél csapadékban szegény és enyhe. Ezt az állapotot legkönnyebben egy fűtetlen szobában tudjuk előidézni úgy, hogy a hőmérsékletet nem engedjük 15-18 fok fölé engedni, és a növény nagyon ritkán: 2-3 hetente (és akkor is keveset)öntözzük. A fényszegény hónapokban a növény ugyanis jóval kevesebb vizet tud felvenni és elpárologtatni, következésképpen ha a megszokott módon öntözzük növényeinket télen is, azok nem tudnak más tenni , mint a gyökerek környezetében lévő pangó víz hatásáre kirothadnak. (Hasonlóképpen ügyeljünk szobanövényeinkre is: a túl meleg lakás és sok víz nem mindig előnyös!)
Kövessük "a kevesebb, több!" elvet , a növény szívesebben visel el egy száraz periódust hosszan, minthogy rövid ideig akár a vízben álljon! A szárazság-stressz hatására egyébként növényeink edzettebbek, betegségekkel szemben ellenállóbbak is lesznek. Aki nem teheti meg, hogy egy szobát, előszobát ne fűtsön, annak javasolható a pincének azon részei, amelyekbe jut némi fény. Öntözni itt is kell havonta egyszer! Én, személy szerint idén először megpróbálkozom az első lépcsőházban telelteni a rozmaringot, babért, sétányrózsát, bízva abban, hogy az arra járók becsületesen becsukják maguk mögött az ajtót. Az első lépcsőház elvileg tehát alkalmas lenne a fent említett növények teleltetésére, ha és amennyiben mindenki minden ajtót szépen bezárna maga mögött decembertől február végéig, valamint -természetesen- a növényeket úgy helyezné el, hogy az a közlekedést nem akadályozná.
A növényeket teleltetés előtt tisztítsuk meg az elszáradt, elnyílt virágoktól, és ha szükséges (mert mondjuk túl nagy) nyugodtan vágjuk vissza. Átültetni ilyenkor felesleges a növényeket, új gyökereket télen nem fejlesztenek. Növényvédő szert alkalmazni ilyenkor nem szüséges.
A teleltetés során előfordulhat, hogy a lomblevelek lehullanak. Ilyenkor nem kell megijedni, a lényeg: amíg a szár nem törik pattan szárazon, házikedvencünk képes lesz az első tavaszi napsugarak hatására regenerálódni. Szintén gyakori , hogy a teleltetett növényen megjelennek kórokozók és kártevők. Erről, és ezen kártevők gyérítéséről a következő bejegyzésben írok majd. Addig is mindenki igyekezzen "kintlévőségeit" biztos, fagymentes helyre vinni a hétvégén.
Jó kertészkedést!
Szakács István, okleveles kertészmérnök
