A mi házunk

Hiszem, hogy egy XIX.században épült házban is meg lehet valósítani a legkorszerűbb, XXI. századi életetforma kényelmes keretét. De ezért tenni kell! Városgazdász és újságíró diplomával, harminc éves építőipari gyakorlattal tekintek a társasházra, amiben lakom. Kritikus vagyok, de igyekszem segíteni is a közösségnek. Voltam közös képviselő - akkor indítottam ezt a blogot, ma már nem vagyok az, de felelősségteljes tulajdonos igen, ezért folytatom.

Linkblog

Friss topikok

  • ...szintén: @Amichay: Közben "lesett", és össze is tört... Szép, bolond világ... Sajnálom. Sajnálom, hogy "A... (2014.05.24. 21:06) Manapság...
  • Amichay: @flash.gordon: A komposztálót azonnal felszámolták, amint lemondtam a közös képviseletről. Én tová... (2012.11.22. 13:45) Végkifejlet
  • bodis.lajos: Éva, fantasztikus munkát végeztél. Három év után próbálom, próbáljuk újraéleszteni a reflexiót. Na... (2012.10.23. 11:07) Pályázat - titkok és mutyizás nélkül?
  • Amichay: @naszoszo: Az alapító okiratban kell szerepeljen az, hogy az üzletek minden négyzetmétere dupla a... (2011.05.03. 17:46) Jövőkép
  • városjáró: Szia Éva! Miújság a ház ügyeivel? Siker? Kudarc? Stagnálás? (2010.10.22. 16:08) Nem álmodtam - ez már a valóság!

A rehumanizáció komplexitása

2009.12.13. 13:53 Amichay

A reklámszakmában ismert az elsőség vitathatatlan előnye. Egy vadonatúj termék kilépése a piacra olyan erős hatású, hogy sokszor a terméket arról a cégről nevezik el, amely azt elsőként gyártotta (pl.:Xerox). Egy korábban nem ismert szolgáltatás-rendszer megjelenése anyagilag is kedvező lehet a kitalálójának. A lakóparkok kezdetben minőségi ugrást jelentettek, ezért aztán akkor is lakóparknak hirdetnek egy új épületegyüttest, ha abban sem park, sem a fogalomhoz tartozó szolgáltatások nincsenek. A mi házunk megragadhatná az elsőség reklámelőnyét, ami effektiv anyagi támogatás formájában is megjelenhet számunkra, ha mi leszünk az első zöldtetős belvárosi ház, amely napelemeket, a napelemes cserepeket és egyebeket kombinál össze egy idős ház felújítása kapcsán. Ez lehet a belvárosi rehabilitáció XXI. századi mintapéldája Budapesten.

Meggyőződésem, hogy a várostervezésben egy minőségi váltás előtt állunk, amelyre a helyzet már az utóbbi harminc évben megérett, sőt, sok helyütt a világban elindult a folyamat, akár  magánemberek kezdeményezéseként, akár városvezetők tudatos lépéseiként. Ez a folyamat a meglévő városaink rehumanizálása, amely párhuzamosan halad a környezetvédők azon mozgalmaival, amelyek nem a fejlődést vetik el, tehát nem akarják visszafordítani az emberiséget a középkori  "természetközelséghez", hanem éppen a technikai vívmányok segítségével  a környezetünket emberibbé teszik. Megőrízzük a múltból azt, ami igazi érték, amin az identitásunk alapszik, de nem akarunk megállni a múltban.

Ez a szemlélet nem egyetlen dologtól várja a megváltást, hanem komplex módon értelmezi újra az ember és a természet, valamint a városi környezet viszonyát. Ebben minden egyes ember, de főként a kisebb közösségek kezdeményező ereje a legfőbb érték. Az önkormányzatok, a szaktárcák támogatására persze szükség van, de az, a mai, magyar viszonyok mellett, az engedélyezés bürokráciájának csökkentésében és források felkutatásában teheti a legtöbbet, nem pedig az effektiv pénzügyi támogatásban. Ugyanis ennek a komplex szemléletnek része a tudatos, kiegyensúlyozott gazdálkodás.

A módszer, mint ahogy ebben a szakaszosan ismertetett koncepcióban is, a mi házunkkal kapcsolatban, hogy alaposan felmérjük a helyzetünket és megjelöljük az elérendő célt. A cél kijelölésében nem félünk merészet álmodni. Ezt a fázist nem szabad, hogy megbénítsa az "úgysem sikerül" -effektus.

A tervezés akkor jó, ha az adottságokat a lehetőségek maximuma fénykörében a legtávolabbi pontra helyezi. Hiszen a tervezésnek mindig számolnia kell a közben eltelő idővel! A budapesti metróépítés tragédiája nemcsak a korrupció, ami kíséri a megvalósítást, hanem az, hogy már megtervezése pillanatában (a hetvenes években) egy "kifutó szemléletet" képviselt. Már a hetvenes években elég jól érzékelni lehetett, hogy a személyautó szétdúlja a városainkat, és annak nem nagyobb felszíni teret kell adni, hanem a közösségi közlekedést kell "csábítóbbá", nem pedig tömegessé tenni. Egy várostervezőnek igen érzékenynek kell lenni az "idő szavára" ahhoz, hogy a közösségi befektetések a leghasznosabbak legyenek.

Olykor a lemaradás hasznos, mert a fejlődés nem egyenes irányú - időnként zsákutcákba fut. Ha látom, hogy az előttem haladó éppen tolat kifele valahonnan, ostoba dolog követni azt a fázist, amikor beszaladt  a zsákutcába. A mi házunkban is volt egy pusztítás-szerű felújítás a hetvenes években, de ha elég okosak vagyunk, akkor nem azt a trendet követjük, hanem meghalljuk a XXI. századi hangokat és arra tervezünk, ami húsz év múlva is haladónak számít. Budapestet ezzel a szemlélettel építették a XIX. században és ezért még most is elég használható mindaz, amit akkor hoztak létre. Akkor iszonyúan elmaradt város volt ez, Párizshoz, Londonhoz képest, de az akkori vezetők voltak olyan merészek, hogy nem a szomszéd telkére pillantgattak, hanem a legfejlettebb módszereket követték.

Szerencsénkre, a mi házunk udvarát nem betonozták le parkolónak, és megúsztuk a 2000 négyzetméternyi területtel való felülépítést is. De azzal, ha nem csinálunk semmit a távolabbi jövő érdekében, nem ússzuk meg a problémák besűrűsödését. Vagyis, a tetővel akkor is kell foglalkoznunk, ha nem csinálunk zöldtetőt, csak legfeljebb, jó sok pénzért lesz egy XIX. századi padlásunk, kihasználatlanul, ahelyett, hogy áramot termelnénk, és javítanánk a környezetünk mikroklimáját.

Azzal, hogy nem foglalkozunk a pincében lévő rumlival és a talajnedvességgel, attól még nedvesednek a falak, ami egészségkárosító és a pincében csatangolhatnak a patkányok, ahelyett, hogy értelmes dolgokra használnák több, mint ezer négyzetméternyi területet.

Elnézhetjük, hogy a közös területnek számító légudvarok földszintjét elbirtokolják "élelmes" lakótársaink, de attól a légudvarok falait nem hagyhatjuk az idők végezetéig potyogó vakolattal. A cselédlépcsőt sem kell felajánlani a szomszédos lakások tulajdonosainak megvételre, belemenni egy lépcsőbontásos projektbe, de attól még takarítani, sőt felújítani is kötelességünk.

Vagyis, előttünk áll a lehetőség, hogy meglévő adottságainkat célszerűen felhasználva gazdálkodjunk és ne a közös költséget emelgessük évente azért, hogy a rengeteg kiadást valamiből finanszírozni tudjuk. Mert a kiadásokat nem tudjuk megúszni, akár igy, akár úgy döntünk.

12 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://brody17.blog.hu/api/trackback/id/tr711594133

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

br17 2009.12.15. 16:03:36

A zöldtetős ötlet figyelemreméltó.Sajnos a tetőinkhez előbb,vagy utóbb hozzá kell nyúlni,a cserepek és a fedélszék állapota miatt,meneküljünk előre,és ragadjunk meg minden lehetőséget,amit a XXI.század technikája nyújt.Az elsőséggel több támogatás,és pályázat haszonélvezői lehetünk.
Támogatom a javaslatot.

rozalicska 2009.12.16. 15:40:36

Az óbudai faluház komplexumból lehet majd tapasztalatokat begyűjteni a napkollektorok hasznáról ( gondolom meg lehet szervezni, akár annak megtekintését is), mert egészen más ha az ember a lakókkal is beszélhet a projekt eredményeiről.

Amichay · http://sipucim.blog.hu/ 2009.12.16. 22:03:15

@rozalicska: Tudod, 2004-ben írtam arról, hogy a panelprogram akkor lenne jó, ha nem az 1970-es évek szinvonalára hozná vissza a házakat, hanem húsz évre előre. Igaz, én nem kollektorokat, hanem napelemeket írtam, és nemcsak a tetőre. Vissza lehet keresni a podo-programban. Mindenesetre az óbudai faluház elég jól sikerült - a fotók szerint. A többit majd néhány év múlva lehet eldönteni.
A mi házunk zöldtetejére naplemeket gondoltam, amelyek elektromos áramot termelnek, amelyet az ELMŰ megvásárol tőlünk, illetve, ha technikailag megoldható lesz, akkor esetleg első körben a házi hálózatot látja el olcsóbb árammal.

rozalicska 2009.12.17. 08:20:18

@Amichay: Végül is pontosan nem tudom, hogy kollektor vagy elem, a cikkben kollektort írnak és bizony sokan és sokszor keverik a kettőt, de tuti érdemes tanulmányozni, hogy milyen haszonnal járnak ezek a fejlesztések

Norris74 2009.12.17. 10:25:00

@rozalicska:

Had válaszoljak én. Bár Éva már említette a fő különbséget.
A napkollektor tulajdonképpen egy vizes rendszer, amelyben a nap sugarai felmelegítik a vizet, azt egy szigetelt tartályban tárolják, és onnan főleg meleg víz fogyasztásra és ha nagyobb a rendszer akkor esetleg fűtésre használják. Ilyen rendszer van a családi házon ahol lakom. Egyelőre két kollektorpanel van fent, amely ellátja a meleg víz igényt, és csak a legborúsabb téli napokon kell gázzal egy kicsit rásegíteni. Nyáron meg semmit.

A napcella viszont - ahogy Éva említette - nem meleg vizet, hanem elektromos áramot termel.
Ez olyasmi, mint a napelemes számológép, csak sokkal nagyobb. :)

rozalicska 2009.12.17. 16:08:14

én ezt tudom, köszi Norris, csak abban nem vagyok biztos, hogy 100% amit a cikkben írnak

br17 2009.12.22. 08:00:10

@rozalicska:
Sajnos 100%-ban semmi sem szokott sikerülni.Attól tartok,hogy az ELMŰ sem vásárolja meg a mi napelemeink által termelt néhány kWó-t,ellenben hajlandó elfogadni,és ingyen visszaszolgáltatni akkor,amikor a napelemek nem működnek.Saját felhasználásra viszont fel kell készülni a termelt áram tárolására,gondozásmentes akkumulátort kell telepíteni,és akkor ez az áram alkalmas lesz az összes közösségi helyiség,körfolyosók,lépcsőházak,stb. energiatakarékos fényforrásainak ellátására,gyakorlatilag ingyen,csökkentve a közös kiadásainkat.Több ilyen jellegű újítás bevezetése (pl.a szemétszállítási kiadások mérséklése a szelektív hulladékgyűjtéssel,a vízfogyasztás csökkentése az esővíz összegyűjtésével,és ennek felhasználása csepegtetős öntözésre,WC-k öblítésére,stb)összegezve már jelentős megtakarítást eredményezhet.
"Nagy haszon,nagy rizikó,kis haszon kis rizikó"-mondta a sarki fűszeres...

Amichay · http://sipucim.blog.hu/ 2009.12.22. 08:02:59

@StopSzmog: Minden tapasztalatot érdemes megismerni. A napelemek terén is rengeteg dolog javult az utóbbi időben, és ebben az előttünk álló néhány évben is tökéletesedhetnek. Már évekkel ezelőtt hallottam arról a kombinált kollektor-napelem tipusról, amelyben a túlzott felmelegedést csillapító hűtőfolyadékot használják (hőcserélővel) használati melegvíz-ellátásra. Itt is elképzelhető, hogy az új lakások melegvízellátását ilyen melléktermékből oldjuk meg. Mindenképpen - ez egy jelentős előkészítést kívánó projekt.

ebi_chan 2010.01.06. 22:03:33

@StopSzmog: de úgy tudom az csak kisebb méretben, szobánként direktbe beszerelve műkődik igazán jól.

"... eddigi tapasztalatok alapján a kollektor mérete 2-3 nm között teljesen gazdaságos. Aki ennél lényegesen nagyobb pl 5,6 nm esetleg mégnagyobb kollektort kíván építeni,javasoljuk csináljon inkább 2 v 3 kissebbet.A túl nagy méretnél már olyan többletköltségek,illetve szerkezeti bizonytalanságok is megjelennek,amelyeket nem biztos hogy megéri vállalnunk."

www.sorkollektor.hu

Amichay · http://sipucim.blog.hu/ 2010.01.07. 07:43:30

@ebi_chan: A mi esetünkben nem kollektor, hanem namelemről van szó. A kollektor melegvizet állít elő, a napelem pedig elektromos áramot, amit értékesíteni tudunk az ELMŰ felé. Mivel nem holnapi programról van szó, érdemes követni a technológiai fejlődést, hogy a leggazdaságosabb formát lehessen megvalósitani.