A mi házunk

Hiszem, hogy egy XIX.században épült házban is meg lehet valósítani a legkorszerűbb, XXI. századi életetforma kényelmes keretét. De ezért tenni kell! Városgazdász és újságíró diplomával, harminc éves építőipari gyakorlattal tekintek a társasházra, amiben lakom. Kritikus vagyok, de igyekszem segíteni is a közösségnek. Voltam közös képviselő - akkor indítottam ezt a blogot, ma már nem vagyok az, de felelősségteljes tulajdonos igen, ezért folytatom.

Linkblog

Friss topikok

  • ...szintén: @Amichay: Közben "lesett", és össze is tört... Szép, bolond világ... Sajnálom. Sajnálom, hogy "A... (2014.05.24. 21:06) Manapság...
  • Amichay: @flash.gordon: A komposztálót azonnal felszámolták, amint lemondtam a közös képviseletről. Én tová... (2012.11.22. 13:45) Végkifejlet
  • bodis.lajos: Éva, fantasztikus munkát végeztél. Három év után próbálom, próbáljuk újraéleszteni a reflexiót. Na... (2012.10.23. 11:07) Pályázat - titkok és mutyizás nélkül?
  • Amichay: @naszoszo: Az alapító okiratban kell szerepeljen az, hogy az üzletek minden négyzetmétere dupla a... (2011.05.03. 17:46) Jövőkép
  • városjáró: Szia Éva! Miújság a ház ügyeivel? Siker? Kudarc? Stagnálás? (2010.10.22. 16:08) Nem álmodtam - ez már a valóság!

XXI. századi életforma egy XIX. században épült belvárosi házban_3_Cselédlépcső

2009.11.27. 17:53 Amichay

A bérpalota, amely 1885-ben épült, szükségképp tartalmazott cselédlépcsőt is.

Az akkori társadalmi rétegződésben ez ugyanúgy hozzá tartozott az épülethez, mint a személyzeti közös WC, vagy a konyhából nyíló cselédszoba és a személyzeti bejáró. Ma már semmi jelentősége nincs, ennek megfelelően alig használják közlekedésre, sokkal inkább arra, hogy a szomszédos lakásokba nem férő holmit ott tárolják.

Ugyanakkor, amíg ez közös terület, addig a társasháznak ezt fenn kell tartani, vagyis takarítani, világítani sőt, amilyen állapotban van, előbb-utóbb fel is kellene újítani.

Vagyis a cselédlépcső "viszi a pénzt", miközben minimális a használata

Egyesek azt feltételezték, hogy esetleg tűzrendészeti okokból szükség lehet erre a lépcsőházra, de miután kint járt egy szakértő és megvizsgálta az épület adottságait, egyértelműen kijelentette, hogy tűzoltási szempontból erre szükség nincs, és erre vonatkozóan bármikor irásos szakvéleményt is tud adni.

Egyelőre azonban csak a lehetőségeket vizsgáljuk.

A cselédlépcső emeletenként 12,75 négyzetméternyi helyet foglal el. Ha elbontanánk, egy 12 négyzetméteres szobát nyerhetne valamelyik szomszédos lakás.

Az első emeleten a 14-es albetét egy 33 négyzetméteres lakás, amely így, egy 12 négyzetméteres szobával kategóriát ugrana, de még az 59 négyzetméteres 15-ös albetét is sokkal jobbá lenne alakítható egy 12 négyzetméteres többlet-területtel.

Három emeleten lehetne ezt hozzácsatolni valamelyik szomszédos lakáshoz. Természetesen nem ingyen, de méltányos áron, hogy a közösségnek és az egyénnek is megérje. Annak a lakástulajdonosnak is, aki megveszi a társasház által kialakított helyiséget - a lépcsőbontás és a helyiségkialakítás saját beruházásban történne, hogy külső személynek ne legyen ebből haszna - és a társasháznak is, hiszen nem kell többé a cselédlépcsőházra költenie. De még a többi tulajdonosnak is megérné, hiszen a tulajdoni hányad csökkenne azoknak, akik nem élvezik a többletterület előnyét, és ezzel a közös költség is.

Hiszen éppen az a cél, hogy a lakások területéhez viszonyítva igen magas osztatlan közös tulajdonú részek csökkenjenek, kevesebb közös területre legyen kiadása a közösségnek, egy-egy lakás közös költsége pedig csökkenjen, miközben a szolgáltatások minősége emelkedik.

Az előző bejegyzésben szerepelt már, hogy a lakások és üzletek összes alapterülete 4531 négyzetméter. Ezzel szemben 1126 négyzetméter pince, 1458 négyzetméter padlástér, 50 négyzetméter légudvar  (padlószinten) van, amely a közösség számára csak kiadást jelent, pillanatnyilag, mint ahogy azt a 36 négyzetméternyi cselédlépcsőt is annak tartom. Vagyis, a jelenlegi "hasznos" alapterületek 58%-át jelentő közös terület csupán kiadás! 

Pillanatnyilag, csupán a homlokzati padlástér kb.40 négyzetméterét foglalja el a VODAFONE antennához tartozó gépház és rögzítő szerkezet, amelyért évi kétmillió forintot kapunk. Ez az összeg,  a közös költségek mellett az egyetlen bevételi forrásunk. Van ugyan egy házmesterlakásunk is az osztatlan közös tulajdonban, de azt egyelőre méltányossági okokból a volt házmesterünknek adjuk bérbe a területre számítható közös költségnél is kevesebbért, amiből forrásadót fizetünk.

A cselédlépcső elbontásával a negyedik emeleten is kialakítható lenne egy, a mai közösségi helyiségnél kisebb iroda-irattár, és ezzel újabb bevételi forráshoz jutnánk a 22 négyzetméteres közösségi helyiség kiadásával. A földszinten pedig, mivel a pincelejáratot meg kell tartanunk, a feljárati lépcső elbontásával egy kiváló motor-parkoló lenne kialakítható a házunkban most az udvarban parkoló két motor  számára. Tehát, azon felül, hogy 36 négyzetméter magántulajdonba kerülne, a fennmaradó 24 négyzetméter is célszerűbb használatra fogható lenne, és általa egy 22-es, minőségi átalakuláson átment volt mosókonyha, most közösségi helyiség bevételi forrássá alakulhatna azáltal, hogy bérbe adnánk. Természetesen, ez is része lenne az alapító okirat számadatai módosításának, ahogy a pince "privatizálása" is, de ezzel még nem fejeztük be a lehetőségek tárházát. 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://brody17.blog.hu/api/trackback/id/tr601556885

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.