A mi házunk

Hiszem, hogy egy XIX.században épült házban is meg lehet valósítani a legkorszerűbb, XXI. századi életetforma kényelmes keretét. De ezért tenni kell! Városgazdász és újságíró diplomával, harminc éves építőipari gyakorlattal tekintek a társasházra, amiben lakom. Kritikus vagyok, de igyekszem segíteni is a közösségnek. Voltam közös képviselő - akkor indítottam ezt a blogot, ma már nem vagyok az, de felelősségteljes tulajdonos igen, ezért folytatom.

Linkblog

Friss topikok

  • ...szintén: @Amichay: Közben "lesett", és össze is tört... Szép, bolond világ... Sajnálom. Sajnálom, hogy "A... (2014.05.24. 21:06) Manapság...
  • Amichay: @flash.gordon: A komposztálót azonnal felszámolták, amint lemondtam a közös képviseletről. Én tová... (2012.11.22. 13:45) Végkifejlet
  • bodis.lajos: Éva, fantasztikus munkát végeztél. Három év után próbálom, próbáljuk újraéleszteni a reflexiót. Na... (2012.10.23. 11:07) Pályázat - titkok és mutyizás nélkül?
  • Amichay: @naszoszo: Az alapító okiratban kell szerepeljen az, hogy az üzletek minden négyzetmétere dupla a... (2011.05.03. 17:46) Jövőkép
  • városjáró: Szia Éva! Miújság a ház ügyeivel? Siker? Kudarc? Stagnálás? (2010.10.22. 16:08) Nem álmodtam - ez már a valóság!

A munkásokról...

2009.09.07. 23:00 Amichay

Az építőipar csodálatos dolog, ha úgy vesszük. A tervezőtől a segédmunkásig egy alkotás folyamatában vesznek részt. Ha igy tekintünk erre a sokszor cseppet sem könnyű iparra, akkor a munkával járó piszok, fáradtság elenyésző ahhoz az örömhöz képest, amit a kész mű okoz.  Az igazán jó szakemberek szemében ott csillog az élvezet, ha máskor nem is, amikor befejeznek egy dolgot, de sokuknál már akkor lehet látni, amikor keresik a megoldást.

A lakatosok teljesen beleszerettek a gondolatba, hogy egy igazán praktikus kerékpártárolót csináljanak: hogy még jobb legyen, mint amit a Szimpla-képen láttak. Miközben szépen, nyugodtan,  rendbe teszik a külső liftajtókat, megpróbálták megjavítani a bejárati kapu behúzózárját - valamennyit sikerült javítani rajta, de nem tökéletes, mint ahogy a kapu egésze sem tökéletes. Dög drága volt, nehéz és ronda kapu, amivel még sok bajunk lesz, mert a műemlékeseknél is kiverte a biztosítékot, nélkülük pedig nem pályázhatunk homlokzatfelújítási támogatásra.

A vízvezetékszerelő ma szerelvényezni akart a közösségi helyiségben - a régi, elektromos melegvíztartályt  akarta feltenni, de előbb szétszedte  (a fűtőszálat ki kell cserélni, olyan állapotban van), lecsutakolta, mint egy első osztályú takarítónő. Akármilyen munkát nem ad ki a kezéből. A lakásomból kiszerelt mosdót is úgy "elvarázsolta", hogy senki nem mondaná, hogy egy bérlakásban szolgált néhány évet.

A házunk ezermestere is nekidurálta magát, ma szédszedte a ruhásszekrényemet és holnap abból készít egy nagy irattárat a közösségi helyiségbe. Igaz, "megvesztegettem", mert a kétéves gáztűzhelyemet adom neki, ha megcsinálja. Nekem villanytűzhelyem lesz, ha egyszer a saját lakásom átalakítására is lesz időm... Mindenesetre, ezúttal megdőlt a jóslat, hogy nem lehet a mesterre számítani.

A kőművesünk egy csendes, nyugodt ember, precízen csinálja a dolgát, inkább kérdez, ha valami nem világos. A szeméttároló ocsmány falát készíti elő a burkolásra, holnap az aljzatot betonozza.

Szeretem ezeket az embereket, mert tisztességes munkát végeznek, mert szeretik, amit csinálnak. Az ilyen embereket meg kell becsülni, és amig rajtam múlik ez igy lesz itt... 

Ha lassan befejezzük a közösségi helyiséget, szeretnék egy kis avató-ünnepséget rendezni, és arra a ház lakóin kivül az alkotókat is meghívni - egy pohár italt, egy-két elismerő szót megérdemelnek, és bízzunk benne, hogy még sok szépet és jót csinálhatnak itt, az elkövetkezendő években.

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://brody17.blog.hu/api/trackback/id/tr921367203

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Amichay · http://sipucim.blog.hu/ 2009.09.08. 13:07:33

Hogy mennyire érdemes egy lépéssel előregondolkodni, arra jellemző, hogy a most már, egyébként működő liftünk azért nem megy, mert még két emeleten a külső liftajtók nem elég pontosan illeszkednek - érzékenyebb, jobb belső liftszerkezet, a korábbi slamposság ennél már a hibahatáron belül van...

Mivel az SZMSZ-től nem kaptam engedélyt a teljes javítás megrendelésére, most a hiba jelentkezése után kell javítatnom... közben néhány óráig nem megy a lift, ami már mehetne... Még az a szerencse, hogy azok a lakatosok, akiknél megrendeltem az első hibaelháritást, és szépen meg is csinálták, nem számítanak fel kiszállási költséget, hanem jönnek és megcsinálják azt, amit kell.

Mindenestre, az SZVB tanulhatna ebből a példából. Rendben van, hogy ellenörizniük kell a dolgokat - ezzel semmi problémám nincs, de hetekig tökölődni egy döntéssel - olykor mérhető károkat okoz. Most "csak" kényelmetlenséget, máskor akár mérhető anyagi kárt is.

ragi 2009.09.08. 14:14:07

Ezzel a bejegyzéssel megszépítetted a napomat. Olyan ritkán esik meg, hogy valaki jót mondjon másokról. A lift körül munkálkodókról még a felületes találkozások során is látszott, milyen emberek, igyekeznek a legkevesebb kellemetlenséget okozni, miközben értünk dolgoznak.
Azért ehhez az is kell, hogy valaki megtalálja a megfelelő embereket, tisztességes bánásmóddal meg is tartsa, megbecsülje.
Valamiféle házavatót tényleg kellene tartani, még jó időjárási viszonyok mellett - a közösségi helyiséget csak megnéznénk, de el nem férünk benne - vagy olyan kevés lenne az érdeklődő? :(

Amichay · http://sipucim.blog.hu/ 2009.09.08. 21:13:25

@ragi: Azért remélem, hogy a közösségi helyiségbe sokan és sokszor jönnek, az avatón pedig majd cserélgetjük a helyet - belepjük a függőfolyósót, mint a koncert alatt, csak most az első udvarban...