A mi házunk

Hiszem, hogy egy XIX.században épült házban is meg lehet valósítani a legkorszerűbb, XXI. századi életetforma kényelmes keretét. De ezért tenni kell! Városgazdász és újságíró diplomával, harminc éves építőipari gyakorlattal tekintek a társasházra, amiben lakom. Kritikus vagyok, de igyekszem segíteni is a közösségnek. Voltam közös képviselő - akkor indítottam ezt a blogot, ma már nem vagyok az, de felelősségteljes tulajdonos igen, ezért folytatom.

Linkblog

Friss topikok

  • ...szintén: @Amichay: Közben "lesett", és össze is tört... Szép, bolond világ... Sajnálom. Sajnálom, hogy "A... (2014.05.24. 21:06) Manapság...
  • Amichay: @flash.gordon: A komposztálót azonnal felszámolták, amint lemondtam a közös képviseletről. Én tová... (2012.11.22. 13:45) Végkifejlet
  • bodis.lajos: Éva, fantasztikus munkát végeztél. Három év után próbálom, próbáljuk újraéleszteni a reflexiót. Na... (2012.10.23. 11:07) Pályázat - titkok és mutyizás nélkül?
  • Amichay: @naszoszo: Az alapító okiratban kell szerepeljen az, hogy az üzletek minden négyzetmétere dupla a... (2011.05.03. 17:46) Jövőkép
  • városjáró: Szia Éva! Miújság a ház ügyeivel? Siker? Kudarc? Stagnálás? (2010.10.22. 16:08) Nem álmodtam - ez már a valóság!

Gyorshír ÁFA-emelés előtt...

2009.06.25. 15:06 Amichay

Ma aláírtuk a szennyvíz, esőelvezető-rendszerek felújítására a keretmegállapodást. A megvalósítás csak fokozatosan történhet, ahogy a pénzt elő tudjuk teremteni, de azzal, hogy aláírtuk a szerződést, sikerült kicsikarni a kivitelezőből, hogy a közösségi helyiség átalakitására vonatkozó árajánlatát radikálisan csökkentse. A helyiség, jelenleg üresen áll, és addig nem lehet semmire használni, amig a víz-csatorna-rendszerét alapjaiban nem rendezzük (kibirhatatlan bűz van a helyiségben, és a vizet nem lehet használni, mert az egész helyiséget elönti, ha kinyitjuk a főelzáró-csapot). A végén, amikor a munkadíjban megállapodtunk, már majdnem sajnáltam - az első kimondott összeghez képest harmadáért vállalta el, gyöngyöző homlokkal, kvázi bónusz a háznak, az összes többi munkáért... Hiába, a válság néha kedvező helyzetet teremt a megrendelőnek - az építőiparban dolgozókra nehéz hónapok járnak, meg kell becsülniük az olyan megrendelőt, aki rendesen fizet, akinél több hónapnyi megélhetésre van munka.

Mivel az anyagárat még ebben a hónapban ki kellene fizetnünk, ráadásul az anyagot ma legkésőbb meg kellett rendelnünk, hogy még 20%-os ÁFÁ-val tudjuk megvenni, amit csak lehet - kölcsönöztem a háznak (pontosabban a vállalkozónak az anyagvásárlásra, és a bolti számlák ellenében utalunk majd a Társasház számlájáról) 300 ezer forint készpénzt, és most csak remélni tudom, hogy keddig, amig utalnunk kell majd, a tulajdonostársak befizetik az elmaradásaikat, és akkor a vállalkozótól visszakapom a privát pénzemet...  Tegnap, amikor a tennivalóimat mormolva mentem a postaládák felé, az egyik lakó kinevetett, hogy ebbe a házba bele fogok bolondulni - gondolom, most azt hiszi, hogy ez már megtörtént, de ki kell ábránditanom: ennél nehezebb helyzeteket is megoldottam korábban, és ez is rendben lesz...

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://brody17.blog.hu/api/trackback/id/tr971207872

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.